Nagy a feje, búsuljon a ló - tartja a mondás. Hogy ez konkrétan mit is jelent, és szegény hátasnak miért kell szomorúságra adnia fejét, nem igazán tudom. Az viszont bizonyos, hogy ebben a történetben én vagyok a ló. Ha olyan szép emberesre nőttünk, nem is olyan egyszerű bizonyos dolgok beszerzése. A világban mindent törpék számára készítenek és ehhez mérten az üzletekben is csak erre a méretre lehet dolgokat kapni. Ha cipőt akarok venni, 44-es méretnél megáll a kínálat, ha nadrágot, akkor nincsen elég hosszú, de éppen tegnap mentem be az egyik környékbeli sportáruházba, hogy bicajos bukósisakot vegyek. Természetesen csak max. 59-es méretig volt. A kérdésre, hogy mit csináljon az, akinek nagyobb a feje, csak buta nézés volt a válasz. Szemmel láthatólag el sem tudta képzelni az eladó, a kapható méretnél nagyobb fejet. Esetleg felajánlhatta volna annak a kedélyes afrikai törzsnek a címét, ahol agyzsugorítással foglalkoznak. Egyetlen mellékhatása a dolognak, hogy eddig csak halottakkal foglalkoztak. Bár ha arra gondolok, hogy zsugorítanák az agyamat, lehet előbb utóbb menstruálni is kezdenék..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése