FDP azaz Facebook Documentation Project. Ha abból az axiómából indulunk ki, hogy a világban csak a Facebookon publikált dolgok léteznek, akkor bármit, ha a létezésbe akarunk emelni, fel kell tenni a Facebookra. Lehetőleg minél hamarabb, mert különben a dolog beragad egy sajátos kvantum állapotba, mint Schrödinger macskája, hogy egyszerre létezik is, meg nem is. Ez egy ilyen dologtól, mint a címben említett túrós batyu - valljuk be - elég hülyén néz ki, így gyorsan pótolnám is ezt a hiányosságot. Egy kedves ismerősön keresztül lett meg a recept, Limara pékségéből. Az utánépítés képein is nagyon jól néztek ki és egyre nagyobb vágyat éreztem egy rendes túrós batyu előállításának. Annál is inkább, mert a mellettünk lévő pék - az, akihez hétfőn egy kertészpapucsban félálomban is eltalálok, ha nincs idehaza kenyér, szóval a pék, az istenadta pék elkezdett látványpékárukat készíteni. A legutóbbi kakaócsigája például külcsínre egész meglehetős volt, de kakaó helyett, valószínűleg a jóval olcsóbban beszerezhető termőföldet használta fel, így bár a cucc jól nézett ki, gyakorlatilag nem hogy ehetetlen volt, de még komoly gyomorfájást is okozott nekem. Szóval marad a kenyér, amit még ehető minőségben el tud készíteni, bár az én kenyeremhez képest az utcában sincs. (Igaz, amúgy sincs benn, hisz az utcából egy másik utcába kell kanyarodni és ez az utca végén van, szóval képletesen és fizikailag sincs ott.) Szóval marad ami marad, ha jó túrósbatyut akarsz, süssed meg magadnak. Szerencsére a recept nem bonyolult, hajaz a Horváth Ilona-féle kakaóscsiga tésztára, ami azért nem meglepő, hisz nekünk emlősöknek is valaha egy közös ősünk volt, miért ne lehetne így a batyuknak, csigáknak és buktáknak? Lényeg ami lényeg, a tészta jól sikerült és meg lennék lepve, ha keddre maradna belőle valami..
Itt még félkész.
Itt már teljesen készen van.
El is vagyok magamtól ájulva..
