2020. december 9., szerda

Összefüggések

 James Burke egykor népszerű műsora jutott az eszembe, amiben minden mindennel összefüggött. Pár logikai lépés után kiderült, hogy például mi köze van a római utaknak a modern vasutakhoz és így tovább. Én is felfedeztem egy összefüggést egy sci-fi és a valóság között. Ez a sci-fi a méltán népszerű modern tündérmese, a Csillagok háborúja, ahol a jó harcol az állandóan újraéledő gonosszal szemben, aki a sötétben munkál, de mindig a fénybe lép és legyőzetik. De minden kezdődik újra előröl, mert tudjuk, hogy van egy Sith mester és mindig van egy tanítvány is. Valami ilyesmi játszódhat le az íróasztalomnál is, mert mindig találkozom egy muslincaszerű élőlénnyel. Itt röpdös egész addig, míg jó jedi lovaghoz méltón agyon nem ütöm. Látványosan elhull, de másnap újra előkerül egy újabb. De mindig csak egy. Nem akarok messzemenő következtetéseket levonni a dologból, hogy a muslincák sithek lennének, de azért gyanús a dolog. Valahol a mélyben egy mester újra tanítványra vár!

2020. október 18., vasárnap

Ha minden ilyen flottul menne..

   Már régóta húzom és halasztom a dolgot, de eddig még valahogy kibírtam, de az utóbbi időben égetővé vált a helyzet. Bár mindig lts kiadású operációs rendszert használok, minden lts elmúlik egyszer, így a kedvelt 14.04-es Ubuntut fájó szívvel kellett újabbra cserélnem. Mert mindenhol 18.04-et használok, így a 20.04-re esett a választás. Olyan jókat írtak róla, főleg az erőforrás felhasználásáról és arról, hogy az 5.x kernel mennyivel jobb lett, mint a korábbiak, hogy egy próbát megért a dolog. De tartottam tőle, hogy nem lesz egy sétagalopp, de ahhoz képest egészen jól ment. Az első boot nem jött össze, de az acpi=off és noapic opciók elérték a kívánt hatást és indulhatott is a telepítés. A partícionálásnál volt egy kis töprengés, de végül úgy döntöttem, hogy mivel házi felhasználás lesz, így egyben hagyom a teljes meghajtót, egyetlen partícióban. Mivel ez egy ssd meghajtó, így swaphelyet sem foglaltam. Azt megoldotta a telepítő fájlban, de mivel a második körben a hagyományos diszkjeimet raid1-be fűztem, azt meg lvm alá tettem, így az lvm-ből csináltam egy kis swap partíciót és tettem be a rendszer alá. Egy probléma merült fel - a gép nem kapcsolt ki, de ez a acpi=off miatt lehetett. Kitöröltem a boot opciók közül és minden csodálatosan működött. Egyetlen üröm az örömben az, hogy pár általam korábban használt programnak megszűnt a supportja , így kikerült a disztribúcióból, de szerencsére találtam helyette másikat. Így egy darabig le van a gond az itthoni gépről..

2020. október 2., péntek

A macska

 A macska is ember rovatom következik. Ma macskás napot tartottam, bár ha belegondolok, szinte minden itthon töltött nap macskás nap, hiszen ezek az éhenkórászok állandóan itt lebzselnek a környéken. Már az a gondolat is megfogalmazódott bennem, hogy az egész koronavírus mizériát ők találták ki, mert hisz ők profitálnak belőle leginkább. A világszintű macska összeesküvés! Fogadjunk, hogy ez még senkinek nem jutott eszébe, mindig olyan elcsépelt dolgokkal jönnek, hogy Soros, a civilek vagy épp a gyíkemberek, pedig igazából a macskák műve az egész. Ugyanis azóta, hogy home office van, folyamatosan az ölemben, vagy épp a lakás kényelmes pontjain hevernek, előtte, meg míg rendesen dolgoztunk, alhattak az árokban, vagy ki tudja milyen pórias helyen?

Másfelől viszont itt van a koszt, mai témáim másik fele. A nej vett ezeknek az éhenkolbászoknak  az Aldiban valami dobozos táplálékot csak azért, mert színes dobozban volt és az van ráírva, hogy E vitaminnal. Akciós volt, olcsón adták és még vitamin is van benne? Hoci bele a kosárba! Bár nekem voltak kétségeim a dologgal, hisz láttam én már varón karjút! Szóval reggel az arisztokratáink, azaz az öreg szőrgróf és a baroness vádlón néztek. Valahogy nehéz volt mást kiolvasni a szemeikből, mint azt, hogy 'Mi ez a szah itt kéhem?' Bezzeg a kis proli behabzsolt mindent, igaz, neki nincsenek gátlásai, ha étkezésről van szó. Ha úgy vesszük tök jogos volt a dolog, mert az új, csodatáplálék úgy viszonyult a korábbihoz, ahogy a napközis párizsi viszonyul a pármai sonkához. Szóval világos volt a dolog, mint a vakablak. Én sem enném meg, hiába van benne E vitamin.

Az meg milyen dolog már - hogy visszakanyarodjak a kezdő felvetésemhez, miszerint a macska is ember, hogy míg én itthon home officiálok, addig az arisztokrácia a nappaliban döglik mindenféle kényelmes helyeken egész addig, amíg nem kell nekik valami. Mert ha például a baroness rájön arra, hogy ki akar menni, akkor feljön az emeletre, megkeres, rám néz azzal a macsa szemeivel, majd miaú, majd megindul kifelé. Időnként ellenőriz, hogy követem-e, illetve nem vesztem-e el útközben, mert ugye nálunk sosem lehet tudni! Egész az ajtóig megy, leül elé, rám néz, újra mijau - mert ez már az előbb is bevált - majd az ajtóra. Ilyenkor ki akar menni és ki kell engedni. Hát erre fel van ez a kitétel, ilyet sokszor még a gyerek sem tud..