2021. augusztus 27., péntek

IV. Béla

      IV. Béla Magyarország királya 1235-től haláláig. II. András magyar király és első felesége, Merániai Gertrúd második gyermeke. Hagyományosan a legnagyobb magyar uralkodók közé soroljuk. - idézet a Google keresőből. De nem ezért jutott eszembe a dolog, hanem Béláról, aki valóban a negyedik. Ugyanis van már három macskánk, de egyszer csak járni kezdett ide egy új. Ellentétben a korábbiakkal, akik időről időre feltűntek itt, Béla egy jól kinéző, feltehetően hím, vagy az volt régen, gyönyörű hosszú szőrrel és olyan zászlós farokkal, hogy egy törzszászlós díszlépést verne ki előtte. Láthatóan jól elvan a mieinkkel, együtt ülnek a teraszon, pedig korábban a saját csapatba illeszkedés is komoly problémákat okozott, Béla viszont ezt valahogy lekezelte, vagy a többieket szállta meg azóta a szentlélek. Béla rendelkezik bolhanyakövvel is, így biztosan tudjuk, hogy valakié lehet, sőt ez a hit megerősödött, amikor elveszített korábbi nyakörve újra cserélődött ki. Ennek ellenére jelentős időt tölt nálunk és már simogatni is hagyja magát. Béla a király!


2021. augusztus 24., kedd

Tengeri kígyók

Olvasom, hogy felajzott tengeri kígyók veszélyt jelentenek a búvárokra, mert konkurenciának nézik őket és rájuk tekerednek, illetve próbálják őket elijeszteni. De hogy bár mérgesek, de nem harapnak csak akkor, ha megtámadják vagy zaklatják őket. Nem tudom, hogy mivel lehet még zaklatni egy félig eszét vesztett, begerjedt tengeri kígyót, de elképzeltem egy ilyen párbeszédet:
- Na nézzed már, ez vagy valami, vagy megy valahova, de mindenképpen valami kígyószerű, tekeredjünk csak rá gyorsan!
- Na ne lábatlankodjék itt fiatalember, mert felírom tilosban parkolásért!
- Micsoda? Tilosban parkolás? És még Éva sincs itt, hogy rátekeredjek? Menten elfut a méreg! Hamm!

2021. június 25., péntek

Lejárati idő

        Fontos dolog a lejárati idő. Rohanó korunkban ezt nézzük meg az ételen és ha csak egy nappal is meghaladta a dátum a dobozon feltüntetett időt, akkor már megy is a szemétbe a cucc. Az ember mindenevőként fenemód háklis lett a táp minőségére és hát ugye sose lehessen tudni! Mindez onnan jutott eszembe, hogy nyakára hágtunk a tavalyi lekvároknak és sajnálattal konstatáltam, hogy az összes kedvencem már történelem. A nej által készített rumos szilvalekvár, illetve az, ami belőle lett, már a Fekete tengernél járhat. Így sor került egy régi készletre, amit nem volt egyszerű kinyitni, de segített az NDK technológia és kiderült, hogy ribizlilekvárt rejt az üveg. Semmi kivetnivalót nem találtunk az ízében, bár kissé mélyebb és érettebb az íze, mint egy frissen készült lekvárnak, de nem a rossz értelemben véve. A vákuumot tartotta, így egyéb civilizációk sem telepedtek meg benne. Szerény számításunk szerint még szegény megboldogult anyósom készítette, nagyjából tizennyolc évvel ezelőtt. Egy nagykorú üveget sikerült elkezdeni felfalni! Na ennyit az élelmiszer lejárati időkről..