2025. június 5., csütörtök

Biciklizés

                               Mióta biciklivel járok, azóta rendszeresen megkérdezik, hogy milyen volt a bicikliút idefelé. Általában meg szoktam jegyezni azt, hogy hányan próbáltak megölni, de nem ment nekik. Úgy gondoltam azonban, hogy egy szofisztikáltabb megoldáshoz folyamodom, amivel pontosabban ki lehet ezt az állapotot fejteni és miközben befelé tekertem, az alábbi rendszert ötöltem ki. 


 Bitszinten ábrázolom a helyzeteket és ha elég annyi, hogy volt-e ilyen helyzet vagy sem, ezek számossága nem fontos, akkor egy bájt fel, azaz alsó négy bitje elegendő is lesz erre. Azaz az érték 15-nél nem lehet nagyobb, de elég valószínűtlen ez az érték. Lássuk is, hogy miért. A legfelső helyiérték a baleset, értéke 8. Ez azt jelenti, hogy elütnek vagy én megyek neki valaminek, esetleg elalszom és árokba hajtok, vagy efféle. Eddig ez nem fordult elő és remélem így is marad. A következő az esemény. Ez nem baleset, de kellemetlen, pl egy defekt, vagy műszaki probléma. Ilyen sincs sűrűn. Defekt előfordult korábban, volt hogy havonta három is, úgy ragasztottam már belsőt, mint egy kisangyal, de mióta Pirelli defekttűrő külsőim vannak, azóta ez a probléma nem létezik. Igaz, majdnem sikerült ezzel megduplázni a bringa értékét. A konfliktus az, hogy összeugatok valakivel. Ez gyakran előfordul, ugyanis egyes közlekedőknek fogalmuk sincs a közlekedési szabályokról, különösen az elsőbbség fogalmának értelmezése okoz gondot és ha ugat, én sem maradok csendben. A legalsó bitérték a veszélyes helyzet. Ez bekövetkezik, ha valaki elém hajt,  leszorít, nulla oldaltávolsággal előz, elsodor, vagy körforgalomban megelőz és előttem kivág. Ezen szabályrendszer alapján a mai utam egyértelmű hármas.

 

2025. május 5., hétfő

Autópálya

                            Tegnap rájöttem arra, hogy mire jók a horvátországi fizetőkapuk az autópályán, ott ugyanis úgy oldják meg a díjfizetést. Röviden - semmire. Egy olyan útszakaszon is képes dugót okozni, ahol amúgy rendesen lehetne haladni. Szóval mindenképpen az ördögtől való.

 

2024. november 12., kedd

Csak kenyér

                               Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a kenyeret a boltban vesszük. Ez eddig nem nagy szám, hisz tulajdonképpen most is ezt tesszük. Elmegyünk a boltba, veszünk annyi kenyeret amennyit akarunk, kifizetjük és örülünk. Viszont ebben a világban egy lényeges csavar van a történetben, ugyanis a szabályok értelmében nem elég az, hogy rendszeresen boltba járunk, de szerződést kell kötni a pékkel is arra, hogy fenntartsa számunkra a sütési infrastruktúrát, vegyen lisztet meg sót, élesztőt meg kézikocsit. Noch da zu, pékeket. A szerződés tartalmazza azt is, hogy a péknek joga van egy évben egyszer eljönni hozzád és belenézni a kenyereskosaradba, hogy hogyan is állsz kenyérügyben. Ha nem tud bejutni hozzád, akkor meghasalja, hogy mennyi kenyeret ehettél meg, ami bizonyos esetekben köszönőviszonyban sincs a valósággal. Ezt az eredményt közli az üzlettel, az üzlet meg kiállít egy jó borsos számlát, ha a pék rosszat álmodott meg. Aztán persze mehetsz panaszra az üzletbe, meg a pékhez is, ahol elhajtanak azzal, hogy ez a rendszer így működik, különben sem értik, hogy mi a probléma. Szerencsére a mi világunkban elég a boltban venni a kenyeret, nem kell szerződni a pékkel és a pék dolga az, hogy süssön, a bolté meg az, hogy ezt eladja. Ugye?