Az édes, de kinek éppen mi. Nekem az, ahol lakom, alszom, étkezem és az utóbbi időben nem töltök annyi időt, amennyit szeretnék, mert mindig van más, fontosabb, ahova inkább menni kell, ahol inkább tenni kell valami fontosat. Szóval az otthon, az, ahol nem vagyok ott, de szeretnék lenni. Ez onnan jutott eszembe, hogy tegnap biciklizés közben az árokparton egy könyvet találtam. Hasek - Svejk egy jó állapotú példánya volt és rögtön felmerült bennem az, hogy elhozom, hisz szemmel láthatóan ki volt dobva és még nem is volt szétázva, szóval egész jó állapotban találtam meg. Kinyitva azonban, tele volt hangyával. Több lapon keresztül, még hangyatojások is voltak, így egész új hangyagenerációnak lett lehetősége a születésén keresztül jutni be Hasek halhatatlan művébe. Szó szerint. A könyv így ott maradt, nekitámasztottam egy fának és eljöttem. Így ugyanis ez már nem egy világirodalmi klasszikus, hanem csak egy otthon lett.
2025. július 11., péntek
2025. június 20., péntek
Mindenféle
Nincsen rózsa tövis nélkül. Mai biciklis bejövetelem 1-es. Az utolsó pár kilométerben csak kellett egy hülye, pedig már olyan szépen alakultak a dolgok! De volt mindenféle. Sommás gondolataim és megállapításaim születtek. Általában születnek, de nem vetemedek rá, hogy le is írjam azokat. Ebből a szempontból ez a nap is kivétel, mert ma le is írom. Szóval biciklisekből és rolleresekből két kategória van, legalábbis ebből a szempontból. A profik és az amatőrök. A két kategóriát az különbözteti meg egymástól, hogy a profik hordanak sisakot, az amatőrök soha. A profik tudják, hogy egyszer baleset éri őket és akkor jól fog jönni, ha lefejelik az aszfaltot, az amatőr úgy gondolja, hogy balesetet mindig más szenved. Ha ő nem akar balesetet szenvedni, akkor nem is fog! Hogy egy ismerősömet idézzem, aki azt mondta, miután a rendőr megállította azért mert sisak nélkül motorozott: - Nehogy már a fejem ne barnuljon le! - Ez végül is egy erős érv. Hogy tetézzem, ma láttam indexelő BMW-st. Ejnye, hová jut így a világ? Rongálja a márka presztízsét!
2025. június 5., csütörtök
Biciklizés
Mióta biciklivel járok, azóta rendszeresen megkérdezik, hogy milyen volt a bicikliút idefelé. Általában meg szoktam jegyezni azt, hogy hányan próbáltak megölni, de nem ment nekik. Úgy gondoltam azonban, hogy egy szofisztikáltabb megoldáshoz folyamodom, amivel pontosabban ki lehet ezt az állapotot fejteni és miközben befelé tekertem, az alábbi rendszert ötöltem ki.
Bitszinten ábrázolom a helyzeteket és ha elég annyi, hogy volt-e ilyen helyzet vagy sem, ezek számossága nem fontos, akkor egy bájt fel, azaz alsó négy bitje elegendő is lesz erre. Azaz az érték 15-nél nem lehet nagyobb, de elég valószínűtlen ez az érték. Lássuk is, hogy miért. A legfelső helyiérték a baleset, értéke 8. Ez azt jelenti, hogy elütnek vagy én megyek neki valaminek, esetleg elalszom és árokba hajtok, vagy efféle. Eddig ez nem fordult elő és remélem így is marad. A következő az esemény. Ez nem baleset, de kellemetlen, pl egy defekt, vagy műszaki probléma. Ilyen sincs sűrűn. Defekt előfordult korábban, volt hogy havonta három is, úgy ragasztottam már belsőt, mint egy kisangyal, de mióta Pirelli defekttűrő külsőim vannak, azóta ez a probléma nem létezik. Igaz, majdnem sikerült ezzel megduplázni a bringa értékét. A konfliktus az, hogy összeugatok valakivel. Ez gyakran előfordul, ugyanis egyes közlekedőknek fogalmuk sincs a közlekedési szabályokról, különösen az elsőbbség fogalmának értelmezése okoz gondot és ha ugat, én sem maradok csendben. A legalsó bitérték a veszélyes helyzet. Ez bekövetkezik, ha valaki elém hajt, leszorít, nulla oldaltávolsággal előz, elsodor, vagy körforgalomban megelőz és előttem kivág. Ezen szabályrendszer alapján a mai utam egyértelmű hármas.
