Az írástudatlanság rossz. Az ember egy csomó lehetőségtől vágja el magát, ha nem tanulja meg az írás olvasás művészetét. Mára már a társadalomba beilleszkedés alappillérévé vált ez a képesség. Egyúttal újabb tudatlanság került előtérbe, a funkcionális analfabetizmus. Ez azt jelenti, hogy a szenvedő ugyan el tudja fizikailag olvasni azt, ami le van írva, de összerakni, felfogni, megérteni már nem képes a kapott információt. Munkám során egyre gyakrabban találkozom velük, az egységsugarú felhasználókkal, akik többnyire magukon viselik ezt a tulajdonságot, a funkcionális analfabetizmust. Hiába írja le a program azt, hogy mit kellene tenni, ráadásul még akár ékes magyar nyelven, a kezelője ott áll, és meg van bénulva azért, mert képtelen végrehajtani a kapott utasítást - mivel nem érti. Azt hiszem, ez egyre inkább így lesz. Hiába nézzük le a fekete Afrika írástudatlan dolgozóit, akik kedvéért a festékgyárban úgy határozzák meg a keverési arányt, hogy két antilop, egy oroszlán és három víziló, ha mi is ugyanilyenek vagyunk. A beszélgetés a jövőbeli felhasználó és a rendszergazdája között talán így fog elhangzani:
- Lát a bal felső sarokban egy nyulat.
- Igen, ott a nyúl.
- Mit csinál? Vakaródzik?
- Igen.
- A bal alsó sarokban van 3 répa.
- Tegye bele az egérrel a répákat a képernyő közepén lévő vödörbe. Sikerült?
- Igen
- Mit csinál a nyúl?
- Felült, és figyel!
- Remek! Ön sikeresen dokkolt az űrállomásra. Gratulálunk..
- Lát a bal felső sarokban egy nyulat.
- Igen, ott a nyúl.
- Mit csinál? Vakaródzik?
- Igen.
- A bal alsó sarokban van 3 répa.
- Tegye bele az egérrel a répákat a képernyő közepén lévő vödörbe. Sikerült?
- Igen
- Mit csinál a nyúl?
- Felült, és figyel!
- Remek! Ön sikeresen dokkolt az űrállomásra. Gratulálunk..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése