2020. június 23., kedd

Pörc

Családi ajánlásra látogattuk meg a helyet, Balatonkenesén. A falu széléről vezet az út ami mellett található a kérdéses intézmény és már messziről látszott, hogy nem leszünk egyedül. Sikerült parkolóhelyet találni és beléptünk az üzletbe. Ha ebédelni szeretnél, nem kell a hentesüzletnél leragadni, a kerthelyiségbe az üzleten keresztül, vagy az épület háta mögött is vezet az út. Kiszolgálás csak itt volt, így arról nem tudok beszámolni, hogy milyenek a belső terek. A kerthelyiség berendezésénél visszaköszönt az Ikea áruház teljes választéka, de a hely ezzel együtt is kényelmes és otthonos benyomást keltett, nem volt steril és mű. Az étlap gyakorlatilag az asztalon egy rajztáblán volt megalkotva, az asztalokat pusztán egy féltető védte, így a szeles szombati napon, amikor épp a koratavaszt éltük meg a naponta változó évszakú időjárásban, hát nem izzadtunk éppen. A kiszolgálás nagyon alapos volt és cseppet sem tolakodó. Rendelés után vendégváró falatkát kaptunk melegített palalapon. Sajnos a kenyér tényleg csupán egy falat volt, így a pörckrém nagy részét kenyér nélkül kellett megenni. Eperkrém levest ettünk, amit tejszín helyett saját magával sűrítettek, illetve végigettük a hely napi ajánlatát, ami pisztráng salátaágyon, birkakolbász lencsefőzelékkel és ecetes lilahagymával és hamburger volt.Hárman voltunk rá, így mindenki egy adagot kapott. Bár a hely átmenetet képez egy fine dining étterem és egy hentesüzlet kínálata között, az előbbihez sokkal közelebb áll, mint az utóbbihoz. A fogások nagyon jó ízvilággal készülnek, de hazai vidéki vendéglői viszonylatban eléggé karcsúak, ugyanakkor magasabb árszintet képviselnek. A nap tanulsága: Ha jót akarsz itt enni, bármit választhatsz, de ha jól is akarsz lakni, az a hamburger legyen!


Vendégváró falatka, pörc krémmel.



Eperleves alap, és a kitálalt leves. Sikerült lenyűgözni a pincért, amikor is kitaláltam, hogy a zöldség a tányérban turbolya.

Pisztráng zöldségágyon. A nej ette, mivel az én szótáramból a hal teljesen hiányzik. Ízlett neki, bár a hal meglehetősen szálkás volt, de cserébe ez addig is lekötötte őt.

Ez volt az a bizonyos lencse. A kolbász nagyon jól készült, nem tocsogott a zsiradékban, de nem is volt kiszárítva. A lencse nem az a bizonyos nagyszemű bolti fajta és nem is rántással sűrítették. A magam részéről az ecetes lilahagymát lehagytam volna a tányérról vagy nem csinálom ennyire savanyúra, de vannak akik ecetesen eszik az ilyesmit, szóval el tudtam fogadni.

Az a bizonyos hamburger. Az egyetlen olyan fogás, amitől viszont jól is lehet lakni. A hozzá adott káposztasaláta nagyon finom volt és jellemzően jól eltalált ízösszeállítás volt.

Összegzésként, a hely mindenképpen megér egy következő látogatást is, bár szép kártyát nem fogadnak el, a csúnyákat viszont preferálják. Hazafelé be lehet vásárolni a hentesüzletben, mert jellemzően mindenki szeretné egy kicsit az otthonában is megélni a Pörc élményt. A kedvenc helyem lesz, ha netalán olajmezőt örökölnék a közel-keleten vagy jelzálogot jegyeztetek be a házra.







2020. június 19., péntek

Centrifuga avagy a technika diadala

Kezdetben vala a sötétség. Aztán persze előjöttek mindenféle dolgok és úgy gondolom, hogy a piszkos ruha közvetlenül a világosság után következett, ugyanis addig nem lehetett ezt látni, de ezután már eléggé feltűnővé válhatott. Szóval a mosás lényegi résszé vált, aminek a során a ruhát először csuromvizessé tesszük, majd azért küzdünk, hogy mégse legyen annyira vizes. E némileg ellentmondó folyamat részeként alakult ki az eszköz, amit centrifugaként hívunk, illetve e műveletet mint centrifugálást nevezzük. Mert hát ugye, az emberek arra is rájöttek, hogy a víztől való megszabadulás kezdetben alkalmazott módja, a nedves rongy kemény dolgokhoz csapdosása, egymáshoz való csapdosása illetve mángorlása mégsem olyan hatékony, mint forgatni a cuccot  annyira, hogy a víz az elszédülés miatt magától akarjon távozni. Mióta a sumérok feltalálták az automata mosógépet, azóta a külön centrifugák kipusztulásra ítéltetettek. Addig külön opció volt a vizes gönc átlapátolása a centrifugába, az újabb esetben pedig az eszköz ezt megoldotta maga, házon belül. Hogy értelme legyen e rövid történelmi áttekintésnek, elárulhatom, hogy szereztünk egy nagyon okos , nagyon automata mosógépet. A korábbi típus egyszerű volt de hatékony és egy mosás során előbb vagy utóbb a lakás összes helységében össze lehetett találkozni vele, mert mihelyst centrifugáznia kellett, azonnal vándorútra indult. Addig nem, ahogy egy jó alvajáró is meg szokta várni azt, míg álomba szenderül - ő sem vág neki a sétának közvetlenül fogmosás után, hisz mi értelme is lenne így az alvajárásnak - ébren. Szóval ez az új mosógép nagyon intelligens. Tartok is tőle, hogy 2022-ben már ő is fog kapni választási értesítőt. Ugyanis, a centrifugázási művelet előtt, oda vissza tekergeti a dobot, próbál balra, próbál jobbra, gondolkozik, szivattyúz és teker és ha úgy ítéli meg a dolgot, akkor nem megy sehova, csak dudál és villog. Ilyenkor át kell rendezni benne a nedves rongyot és újra próbálni. Majd megint tekerés, gondolkodás, dudálás. Újra átrendezés - és így tovább. Remek esti program akkor, ha az ember nem tud mit csinálni az idejével. Ül a padlón, nézi az intelligens mosócsodát és várjon arra, hogy csinálja, vagy ne csinálja. Sajátos módon értelmezik így az automata mosógépből az automatizmust, ami annyira ugyan okos, hogy ne menjen el, de annyira már nem, hogy valami módon kiegyensúlyozza magát, így állandó felügyeletet igényel, ha az ember nem egy úszómedencében teregetne ki. Nosztalgiával gondolok a régi, buta mosógépre, ami ha elindult, elég volt ráülni és megnyugodott. Nem akarta azt, hogy ott legyünk mellette. Lehet, hogy nem félt a sötétben..

2020. május 7., csütörtök

Liszt

Ámde nem a Ferenc. Hanem az, amiből az ember süt. Régebben számos hobbipék tanfolyam után magamnak kezdtem sütni a kenyeret, de ezzel akkor leálltam és mégis inkább a hivatásosoktól vettem igénybe ezt a szolgáltatást. Bár jó a saját sütésű kenyér, de a hosszú kelesztési idők, illetve a kovászmacerálás elvette a kedvem a dologtól. Na de a járványhelyzet alaposan felforgatta az életünket, így újra elkezdtem a kenyérbizniszt. Már profin álltam a dologhoz, nevet is adtam a kovásznak, hisz amivel ennyit foglalkozik az ember, az már megérdemli. Hisz egy élő anyag - így lett mindenféle áthallás nélkül Károly. Szóval Károly és én jól kijövünk egymással. Már amikor lehet lisztet kapni. Az itthoni készletek lassan de biztosan elfogytak, így nem maradt más, harc indult a beszerzésért. Károly is enni kívánt, de a masod vagy harmadnapi sütésekhez is kell az anyag. A környékbeli áruházak kifogytak, csak sima lisztet lehetett kapni, így elsírtam a bánaton az interneten, amire kaptam jó tippet is. Persze kiderült, hogy a kb 500 méterre lévő kisboltban minden van, de jelzálogot kell a vásárlás előtt bejegyeztetni a házra. Ha az ember három zacskó rozslisztet vesz, az árkülönbségből már megérné bemenni Pestre és vissza. Ezért nagy bölcsen csak két kilót vettem, nehogy lelkiismeret furdalásom legyen a pazarlás miatt. Mostanra Károly is jóllakottan pihen a hűtőben és a két kis vekni is a sütőben sül. Az élet újra szép lett..

2020. április 27., hétfő

Korcsolya

Egy korcsolya sok mindenre jó! Például hideg téli napokon lehet vele korcsolyázni is, de például, ahogy Tom Hanks parádésan bemutatta Számkivetett című filmjében, mint fogászati eszköz is megállja a helyét. Rögtön eszembe is jutott, miután a tegnapi napon letört a fogam egyik része - mert miért ne ilyenkor szenvedne az ember fia ilyen jellegű sérülést - és a mai napon beszélve egy fogorvossal, azt javasolta, hogy fogjak egy körömreszelőt és reszeljem le magamnak, ha zavarnak a borotvaéles élek, amik előbb vagy utóbb brassói aprópecsenyét készítenek a nyelvemből. Mert ugye koronavírus van és most nincs fogászati ellátás. A maszekok nem rendelnek, az államiba csak sürgősségi ellátás van, ez nem nem számít annak. Ha a fogam átnyomódott volna az arcüregembe, akkor az az lett volna, de ott szerencsére még nem tartunk. Szóval a körömreszelő esélyes lehet és itt lehetek hálás az ellátórendszernek, hogy nem tették fel a várt kérdést. Van otthon korcsolya? Látta a Tom Hanks filmet? Igen? Akkor menjen és keresse meg a korcsolyát, elég lesz egy darab is  és fogjon meg jó erősen egy kókuszdiót..

2020. március 6., péntek

Namerthogy

Ha az ember, miután 3x évnyi munkaviszony és folyamatos TB fizetés után úgy dönt, hogy fizetős egészségügyi ellátást vesz igénybe, gondolhatja úgy, hogy mostantól bezzeg kolbászból lesz a kerítés. Pedig a fizetős egészségügyben is ugyanazok az emberek dolgoznak akik a tébésben, csak a körülmények egy kicsit mások. A váróterem nem olyan esztékás, hanem inkább egy szálloda halljára emlékeztet, vannak kedves recepciósok, akik felveszik az ember adatait és intézik a bejelentkezéseket, ergo nem kell nyanyákkal arról vitatkozni, hogy ki mikor fog következni. Ide eleve bejelentésre, időpontra jön az ember, szóval ez mindenképpen pozitívum. Ahogy az is, hogy pontban az időpontkor jön az orvos és szólít, csak velem foglalkozik, rám szánja az időt és válaszol a kérdésekre. Megvizsgál szakszerűen, tanácsot ad, ellát - pont ahogy azért a szolgáltatásért gondolná az ember, amiért fizet. Némi üröm az örömben az, hogy mindezek mellett nem volt túl kedves, nem hagyta végigmondani azt, amit elkezdtem, mert azt hitte, hogy jobban tudja mit akarok mondani. A recepcióban előre kellett fizetni, ami némiképp meglepő volt, illetve hogy kellett a tb számom is. Ugye ha már fizetős, akkor minek a tb szám? Ugyanakkor egy percig sem gondolom azt, hogy ne érte volna meg.

2020. március 4., szerda

Vírus

Nem akarnék magamnak egy szeletet kihasítani a hazai vírushisztiből, csak éppen furcsállom a dolgot. Ugyanis a médiában folyamatosan azt kommunikálja a kormányzat, hogy Magyarországon nincs egyetlen koronavírusos beteg. Na jó, nem vagyok járványügyi szakember, de ha körben minden országnak már van, akkor egy ilyen ország mint mi, nem érdemelne meg legalább egyet, mutatóba? Na jó, a viccet félretéve, tényleg hiányzik a fenének a tudat, hogy itt van a vírus közöttünk, de elég nehezen megy az, hogy azonosítsam magam azzal amit a kormányunk állít. Részben azért, mert sikeresen hiteltelenítették magukat számos más orvosi- egészségügyi hír cáfolatával, a nem létező orvoshiánytól kezdve a várólisták csökkenéséig. Persze elhiszem, hogy keresték a vírust és nem találták. Erről a gyerekem jut eszembe, ahogy keres. Bemegy a szobába, megáll a közepén, a plafon felé fordítja a fejét és körbenéz, majd közli, hogy kereste, de itt nincs, nem találja. Szóval, keresik, keresik, de biztosan jól csinálják? Meg is akarják találni, vagy elég a szándék kommunikálása?

2020. február 5., szerda

Ragnarök

Ragnarök címmel láttam egy sorozatot a Netfixen és be kell vallanom, hogy nagyon tetszett! Azt hiszem egyre jobban bejönnek ezek a skandináv dolgok. A film nem igazán vígjáték, nem akciómozi és nem is a szokványos hősfilm, amit a névből sejteni lehetne. Egy kamasz vergődéséről szól elsősorban, ahogy új helyre érkezik és próbál beilleszkedni. A háttérben a világ sorsát befolyásoló erők munkálnak, de ő nem ért semmit és szenved attól, hogy senki nem hisz neki. Sajnos pont a legizgalmasabb résznél ért véget az első évad. Nem tudom, hogy lesz-e folytatása, de szívesen megnézném!

2020. február 4., kedd

Kedvenc

Kedvenc billentyűzetemről emlékeznék meg, amit örömmel használtam nagyon sok időn keresztül. Már nagyon piszkos volt, így végre elvittem magammal, szétszedtem és a műanyag részeit mosogatógépben elmosva újra visszakapta a régi fényét - mintha új lenne! De csak mintha, mert a nagy javítási lázban sajnos az 'ü' betűje örök nyugalomra lelt. Az ember nem is gondolná, hogy egy ilyen betűhiba is tökéletesen értelmetlenné tesz egy hosszabb levélírást, így tehát vettem egy nagy levegőt és lecseréltem egy új klaviatúrára. Most szinte gyári új állapotban várja a nirvánát a polcra suvasztva. Szó szerint a halálba tisztítottam. Na ilyen is ritkán fordul elő, hogy a tisztaság öl!

2020. február 3., hétfő

TV halála

Emlékszem rá, hogy régebben mekkora dolog volt a tévé vagy a videomagnó. Hetekre odakötött a készülék elé, csak néztük és néztük, szinte vég nélkül. A legutóbbi ilyen tartalomszolgáltatói váltás az IP tévénél volt, hiszen azt bármikor le lehetett játszani, az elmulasztott adást vissza lehetett nézni, a reklámokat át lehetett ugrani. Aztán persze ez a fajta tartalom is kiüresedett, hisz a szolgáltatók rájöttek arra, hogy ami a fogyasztónak jó, az nekik nem az, így a visszajátszható, rögzíthető műsorok köre jelentősen szűkült. Tulajdonképp eljött az az idő, hopgy már csak olyan csatornákat lehet visszanézni, amit igazából nem érdemes. Így pont az jutott az eszembe, hogy nincs is igazán értelme előfizetni e tévéadásra akkor, ha nem is nézzük. Kell egy bitangerős internet és lehet rajta nézni netflixet és hbo gót. Azért is fizetünk, de nincs reklám és akkor nézem amikor akarom. Minden másra meg ott van az egész internet.

2020. január 21., kedd

Szülinapi torta

Torta, majd újból retorta. Régi recept, azt hittem, hogy fent van, de nem találtam, így most felteszem, hogy biztosan meglegyen.

Az eddigi születésnapok tapasztalatai miatt a mostani alkalmakra úgy gondoltam, hogy inkább a személyes jelleget erősíteném, ami az ajándékozást illeti. Az ember mire felnő, az összes számára kellemes dolgot beszerzi magának, vagy be fogja szerezni, így a kapott, vásárolt ajándékok többnyire haszontalanságok, amik újra és újra felbukkannak a nagy családi körforgásban. Hogy ezt az ördögi kört megszakítsam és egy kicsit saját magamból is adhassak, idén saját magam készítettem el azt a tortát, ami a szokásos virágon kívül a születésnap gerincét jelentette. A recept egy közeli lagziból származik, akkor még 'Börzsönyi lagzis torta' néven vendégszerepelt, de mára egyszerű, de annál finomabb szülinapi tortává lényegült át. (Nem vagyok nagy cukrász, főzni sokkal jobban szeretek, de ez a cukrászati remek tényleg nagyon könnyen, és egyszerűen elkészíthető egy olyan botcsinálta iparosjelöltnek is mint jómagam.) Mindenki okulására álljon itt a recept: 

Hozzávalók a tortához:

2 dl víz
4 evőkanál kakaópor (nem cukrozott!)
22 dkg vaj vagy margarin
25 dkg finomliszt
40 dkg kristálycukor
1 evőkanál szódabikarbóna
1 dl natúr joghurt
2 tojás
1 csomag vaníliás cukor

Elkészítés: A vízben felforralom a vajat és a kakaót, majd a tűzről lehúzom. A lisztet a cukorral és a szódabikarbónával összekeverem, majd az előzőt is beleforgatom. Ezután teszem bele a tojást a joghurtot és a vaníliáscukrot. Kivajazott formába öntöm és előmelegített sütőben 200 fokon 35-40 percig sütöm. (Nem árt meggyőződni, hogy tényleg sütöm-e a tortát, mert nekem azért sikerült az első öt percben vadul grillezni a miskulanciát, de szerencsére nem lett komolyabb baja.) 

Hozzávalók a krémhez: 

4 evőkanál kakaópor (nem cukrozott!)
6 evőkanál natúr joghurt
2 dl porcukor
1 csomag vaníliás cukor
12 dkg vaj vagy margarin
2 dl durvára vágott dió

Elkészítés: A krémhez valókat tűzön lassú keverés mellett összeforralom. Ha a cukor elolvadt benne, hozzáteszem a diót. A tűzről levéve kihűtöm, majd a torta tetejére és az oldalára kenem. (Érdemes a krémet kicsit hűtőbe is tenni, hogy közel álljon a dermedéshez, különben lefolyik a tortáról. Jó ha a krém vastagon áll a tetején, mert nagyban hozzájárul a sütemény remek ízéhez. A tészta nem szárad ki, mint a piskótánál, hanem kellően nedves marad, így az ember már másnap sem érzi úgy hogy fűrészport eszik.) 

Jó étvágyat hozzá!

2020. január 16., csütörtök

Isten tudja

Azt, hogy van-e Isten vagy nincs, a halála pillanata után mindenki száz százalékos biztonsággal meg fogja tudni, addig viszont megy a találgatás. Sőt, ami rosszabb, a nevében nyilatkoztatnak ki egyesek, illetve mások életébe próbának beleszólni a nevében intézkedők. Nem is olyan rég például egy halom, magát hívőnek gondoló sértődött végig egy olyan gondolatkísérleten, ami az Isten fiát más nemi identitásúnak állította be, mint amit a hívei eddig gondoltak róla. Emiatt nagy felhördülés lett, illetve a fogak csikorgatása, fenyegetőzés és ami kell. Úgy gondolom, hogy a világokat teremtő Istennek lehetne annyi humorérzéke, hogy ne foglalkozzon ilyesmikkel. Elvégre mi sem rendezünk vérfürdőt az amőbák között, amikor azok hülye emberes vicceket mesélnek egymásnak, hisz az amőbalétnek úgyis megvan a maga buktatója. Viszont tegnap láttam Daniel Radcliffe - Csodatévők című filmsorozatát, ami tulajdonképpen egy Isten paródia. Közel sem volt akkora felhördülés belőle, mint a másik filmből. Isten fia szent és sérthetetlen, ugyanakkor a teremtő Istent gyalázó filmekkel nincsen semmi probléma. Eléggé álszentnek érzem azt a helyzetet, amikor a mindenség urát be lehet mutatni úgy, mintha mihaszna, semmirekellő, analfabéta, alkoholista idióta lenne, a fiát viszont , ha történetesen meleg, akkor bűn..

2020. január 10., péntek

Békák

Három béka ül egymás mellett. Azt mondja az egyik: - Brekk. Azt mondja a másik: - Brekk. Mire a harmadik megszólal: - Brekeke. Erre az első pisztolyt ránt és lelövi a harmadikat. Mire a második megkérdezi: - És ezt most miért:? Mire a másik: - Túl sokat tudott! Ez a vicc szokott eszembe jutni akkor, amikor fizetett hirdetést távolítok el a Facebook hírfolyamomból. Ugyanis meg kell határozni a folyamat során, hogy mi volt az ok, ami miatt nem akarjuk az illető hirdetést. Ezek között vannak olyanok, hogy erőszakos, érdektelen, már megvettem - de a kedvencem az, hogy túl sokat tud! Ilyenkor a lelki szemeim előtt feltűnik egy béka, aki a pisztolyáért nyúl! Így ha tehetem, mindig ezt választom..

2020. január 7., kedd

Magyarázom

Magyarázom a bizonyítványom. Az egyik csoportban, amiben én is tag vagyok, feltett valaki egy olyan kérést, hogy alkalmi bébiszittert keres. Két kisgyerekre kell vigyázni, akik olyan két év körüliek. Az ideális jelöltjük nemdohányzó és vegán. Ennél a pontnál kezdett el kattogni az agyam. Az alkalmi bébiszitter az, aki nem állandóan van a gyerekkel, hanem időnként, pár órára, míg a szülők elmennek moziba, színházba, esetleg bevásárolni. Szóval nem velük él, nem au-pair, hanem csak felvigyáz, éppen ha kell. Pont olyan, amit egy öregebb rokon is képes elvégezni, aki világ életében szerette a gyerekeket. Feltettem tehát egy kérdést arról, hogy miért kell a jelöltnek vegánnak lennie? Mire persze a postban elszabadultak az indulatok. Előbb azok ébredtek fel, akik szerint a vegánizmus bűncselekmény a gyerekekkel szemben, persze előjött a demagógia, az oltásellenesség és a többi. Aztán persze megjött a hangjuk azoknak is, akik szerint ez a hirdetés rendben volt és lehülyéztek mindenkit, akik nem értenek egyet velük. Voltak akik sommás megjegyzéseket tettek a csoport egészére, hogy bezzeg, meg nahát! Nem akartam belefolyni a parttalannak tűnő vitába, de lenne néhány megjegyzésem a dologgal kapcsolatban, mert bizonyos emberek által lehülyézettnek tartom magam, pedig csak azt kérdeztem meg, hogy mi az oka egy hirdetésben egy olyan feltételt szabni, aminek látszólag semmi köze nincs a hirdetés tárgyához. Itt ugye az elsődleges ellenérv az szokott lenni, hogy az ember azt enged be a házába akit akar. Ez persze így van, de lássuk be azt, hogy egy halom diszkriminációellenes mozgolódás ilyen hirdetések után indult el - és tegyük hozzá, jogosan. Ha hirdetek egy állást - ebből a szempontból ez egy állásnak számít - akkor magával az állással összefüggő dolgokkal kapcsolatban adhatok meg feltételeket, de más egyebet nem. Ha gyerekfelvigyázót keresek, akkor nem fair megkövetelni az érvényes targoncavezetői jogosítványt vagy a D kosaras melltartót, mert ezek szigorúan véve nem kellenek ehhez a melóhoz. ugyanúgy, ahogy ahhoz sincs közük, hogy mit eszem, mi a világnézetem, milyenek az egyéb preferenciáim, ha ezzel nem sértem meg az alkalmazás eredeti célját. Ez nem azt jelenti, hogy bárkit fel kell vennem, aki jelentkezik, természetesen a jelentkezés alkalmából dönthetek úgy, ahogy akarok, de elve nem zárhatok ki bizonyos csoportokat csak azért, mert mondjuk zöld a szeme, szemüveges, vagy éppen húst eszik.
- Persze az eredeti hirdető is beleszállt a dologba és közölte, hogy azért fontos a vegán életvitel, mert ők azok és szeretnék, ha ezt közvetítené a gyerekcsősz, illetve feltételezik, hogy a veganizmust ellenző felvigyázó majd direkt hússal tömi meg a gyerekeket, bosszúból. Ez nyilván elég durva megjegyzés egy hirdetőtől, mert azt feltételezi, hogy mindenki alapvetően rohadék, aki húst eszik és csak az ő elveiket követőek az igaz emberek. Pedig az emberiség többször két nagy csoportra osztható, vannak ugye a g3cik és a nem g3cik, ugyanakkor vannak a vegánok és a nem vegánok is, de nincs olyan, hogy az egyik csoport tagjai csak az egyik (másik) csoport tagságát fednék le teljesen. Vannak ilyenek is és olyanok is. Elég meredek álláspont azt feltételezni, hogy ha valaki nem vegán, az automatikusan g3ci. De nyilván ez is elfér a szabad véleménynyilvánítás keretei között, bár nagyjából minden nem vegán és nem g3ci sértőnek gondolhatja, de lelke rajta.
- Ugyanakkor térjünk vissza az izmusok gyerekfejlődésre gyakorolt hatására. A felnőttek az csinálnak szabad akaratukból, amit akarnak, de egy nevelt gyerek, főleg bizonyos életkorban a szülei mintáit követi. Illetve jelen esetben azt eszik amit adnak neki. Bizonyos életkor alatt nem lehet elvárni a kölöktől, hogyha herótja van a salátától, akkor kocsiba vágja magát és elmenjen a mekibe, hogy húst tömhessen a fejébe. Szóval eszik ami van. Ha megnézzük a vegánizmust és a vegetarianizmust, akkor láthatjuk, hogy van irodalma a neten és az orvosi irodalom szerint a gyerek ilyen jellegű étrenden történő táplálása diplomatikusan szólva is problémás. Nem tudom mennyire természetes az az étrend, ahol a bevitt táplálék mellé mindenféle mesterségesen készült vitamint és nyomelemet kell adagolni, ráadásul csak rendszeres orvosi ellenőrzés mellett lehet csinálni. Persze a gyereknevelés a mai Magyarországon azt jelenti, hogy mindenki aki szülői igazolványt szerez, szabadon sanyargathatja a gyerekét addig, amíg életben tudja tartani, a gyerek úgysem fog panaszt tenni, mást meg nem érdekel a dolog. A szülő, ha tettét magának meg tudja indokolni, az csinál a kölökkel amit akar, amíg nem öli meg. Tehát, ha az ember nem akar népszerű fórumokon lehülyéződni vagy békés szomszédi viszonyra törekszik, akkor elfordítja a fejét, legfeljebb, ha hangos az ordítozás vagy vér folyik a küszöb alatt, akkor kihívja a rendőröket, ami persze nem jelent semmit.
- De térjünk vissza a vegánizmusra, aminek a követői úgy indokolják a fogyasztásuk, hogy tisztelik az állatokat, ezért utasítanak vissza minden állati eredetű táplálékot. Ez nyilvánvaló hülyeség, de lelkük rajta. Ugyanis az állatok ugyanolyan élőlények, mint a fák, a virágok vagy a sárgarépa. Élnek, szaporodnak és meghalnak. Bizonyos esetekben úgy, hogy megeszik őket más állatok, vagy éppen mi. Szóval, azért mert a répa nem sikítozik, nem spriccel vért attól még érezheti azt, hogy kést szúrtak belé, de ez senkit nem érdekel. Elvégre egy vegánnak is ennie kell valamit, nem ehet mondjuk követ. Utána lehet nézni a neten, szintén nagy irodalma van a növények fájdalomérzékelésének és pl az is köztudott lehet, hogy meg lehet ölni fákat csak azzal, ha minden nap üvöltözünk velük. (Illetve krónikus hangszalaggyulladást is lehet szerezni!) Szóval bármennyire is fáj a beismerés, de itt ezen a bolygón élők élőket esznek (többnyire) és a répa, a saláta vagy a bimbóskel is él. Nem választhatunk ki egy csoportot az élőlények közül, hogy ezek szerintem élnek, azok meg szerintem nem és tisztelem az első csoportot mert nem eszem meg őket, inkább a második csoportból eszem, ezért vagyok felsőbbrendű nálad! Mert ugye az izmusok elsődleges ismérve az, hogy általa le lehet nézni másokat. (noch da zu meg is lehet őket ölni ezért!)
- Persze nem remélem, hogy idáig bárki eljut az olvasással, az emberek többségénél már az első olyan mondat után elszakad a gépszíj amit sértőnek gondolnak magukra nézve, szóval, ha valaki idáig eljutna, akkor ezúton jelezném neki, hogy egy ló! Szóval mindenki egyen amit akar, kínozzon ártatlan gyerekeket a szeretetével, beszéljen hülyeségeket nagy hangon, oktasson ki másokat arról, hogy bezzeg - ha ettől érzi jobban magát, én meg majd jól megmagyarázom magam utólag.

2020. január 3., péntek

Dilemma

Az év vége méltán elhallgatott szenzációja volt szerintem az, hogy tudósok meghatározták a testünk genetikai élettartamát, ami ezek szerint 38.5 év. Ez megegyezik nagyjából a kőkori ember átlagos életkorával. Be kell vallanom, napokig a hír hatása alatt voltam. Nem is csak azért, mert ötvenegy éves korommal már jó pár évvel túlhordtam a saját sejtállományom, hanem azért is, mert eszembe jutott az, hogy ez a tudományos tény lehet a vallásunk elleni legfőbb érv is egyben. A középkorban sokkal kisebb dologért megégették az embert, de ze nem jelent semmit, hiszen ehhez elég volt az is, hogy valakinek nem tetszett a képe, vagy csak furcsán állt valamije ezért mondták rá azt, hogy boszorkány, ami egyet jelentett a grillpartival. Visszatérve a jelenkorba. Belegondolva a dologba, ha feltételezzük, hogy Isten mindenható, és tervei, cselekedetei határozzák meg a mindennapjainkat - egyesek még azt is feltételezik, hogy minden egyes lépésüket Isten keze irányítja, akkor ez a 38 év elég furcsán hangzik. Ugyanis ezt az élettartamot is Istennek kellett teremtenie - ahogy magát az embert is, saját hasonlatosságára, stb. - akkor viszont hogyan vesszük a bátorságot arra, hogy egész egyszerűen túléljük ezt a kort és nem fordulunk fel a harmincnyolcadik szülinapunkon, az ő akarata szerint? Dacolunk Isten elképzelésével, ahelyett, hogy feldobnánk a pacskert. Vagy Isten nem abban a formában létezik, ahogy ezt eddig gondolták? Egyáltalán létezik ezután Isten?