2019. február 27., szerda

Jelzésértékű

Azaz szignifikáns, ha fitogtatni szeretnénk az abbéli tudásunkat, hogy képzettek vagyunk az idegen szavakban, vagy ügyesen túrunk a neten azért, hogy okosabbnak mutassuk magunkat, mint amilyenek valójában vagyunk. Na de mi is az, ha valami jelzésértékű? Mondok egy példát. Ha az ember például feltéved a felsőbb szintekre és kiderül, hogy ott potyakaja vár elfogyasztásra, amire külön fel is hívják a figyelmet, hogy közpréda és sok is, hisz jut belőle mindenkinek. Az ember ilyenkor szed magának, majd visszasüllyedve a saját szintjére, elkezdi körbejárni az ismerőseit, tájékoztatandó őket a remek lehetőségről. Minél több embert látogat meg, annál nyilvánvalóbbá válik számára az, hogy erről a kajáról mindenki tudott már, mindenki köszöni, de degeszre ette már magát, csak ő nem volt eleddig képben. Viszont senki sem vette a fáradtságot arra, hogy szóljon. Na ez az ami jelzésértékű!

2019. február 15., péntek

Összeesküvés elmélet

Úgy gondoltam, hogy én is beállok az összeesküvés elméletet gyártók körébe, mert egy nagyon furcsa dolgot tapasztaltam, ami sok mindent megmagyaráz! Van egy remek telefonos alkalmazásom, ami mutatja a világon lezajló föld alatti mozgalmakat. Egész pontosan a földrengéseket és a vulkánkitöréseket. Az üzenetek szépen jöttek, egyik a másik után - jelezve, hogy a bolygónk szüntelen mozgásban van, hol itt szuszog, hol ott reped. Viszont a három hetes amerikai kormányzati leállás alatt megszűnt a föld mocorgása teljesen. Elmaradtak a jelzések, a bolygó nyugalomba került, majd mikor újra lett pénz a hivatalokra, újra elkezdtek jönni a jelentések! Ez több mint gyanús! Eddig is sejthettük, hogy az amerikai kormányzat okozza szerte a világon a földmozgásokat és a vulkánkitöréseket, de ez most már bizonyossággá vált! Csúful leleplezték magukat! Mi ez, ha nem az igazi bizonyíték erre??
(ic)

2019. február 13., szerda

Ext4 partíció megnövelése

Ext4 partíció megnövelése Linux rendszeren, reboot nélkül, vmware alatt. (csak hogy meglegyen!)

Miután az Istenek megnövelték a vmware disk méretét a háttérben.

lsscsi - parancs.
[1:0:0:0]    cd/dvd  NECVMWar VMware IDE CDR10 1.00  /dev/sr0
[2:0:0:0]    disk    VMware   Virtual disk     1.0   /dev/sda
[2:0:1:0]    disk    VMware   Virtual disk     1.0   /dev/sdb
[2:0:2:0]    disk    VMware   Virtual disk     1.0   /dev/sdc

A [2:0:2:0] diszkünk nőtt meg!

Ezután az adott gépen:

echo 1 >/sys/class/scsi_device/2\:0\:2\:0/device/rescan

Ez újraolvassa az scsi diszket! Majd:

growpart -v /dev/sdc 1
és
e2fsck -f /dev/sdc1
és
resize2fs /dev/sdc1

és kész. Hullá, ölöm és bódottság!

Édes!

Ó, édes! Avagy a nagy krumpliprojekt. A tavalyi sikereken felbuzdulva, idén is elkezdtem az édesburgonya termesztést. Nos azt hiszem, hogy megpróbálom jobban megválasztani a termőhelyet, ugyanis a ládában nevelt példányok nem lettek semmilyenek sem, az ágyásban hajtatottak viszont szép termést hoztak.
Mivel az édeskrumpli futónövény, így jó messzire elszaladt, ezért a kerítés mellé fogom ültetni és végig fogom rajta engedni, azon szaladhat addig, amíg neki tetszik. Az új koncepció részeként megpróbálok tenni a paradicsomos hordóba és a komposztládába is, hátha lesz belőle valami. A ládás kísérlethez képest biztosan, mert az nem volt semmilyen sem. Akkor most a technikai részletek. Az édeskrumplit egy gyökereztető edénybe tettem, nagyjából úgy, mintha avokádómagot gyökereztetnék. A krumpli egyik fele permanensen vízbe lóg, a másik fele szabadon van.
A több hétig tartó nihil után, mára megjelentek az apró gyökerek a cucc vízbe lógó alján, szóval a projekt működni látszik. Ha majd nagy gyökértömeget fog ereszteni , akkor megindul a hajtásképződés is a tetején. Meg kell várni, míg nagy erőteljes hajtásai lesznek, amit majd le kell választani a gumóról és újra vízbe rakva meggyökereztetni. Ezek a gyökeres dugványok ültethetők el, immáron földbe, hogy ott megalapozzák a remek édesburgonyaipart.

2019. február 4., hétfő

Durián

Durián, avagy az Andrew Zimmern életérzés nyomában. Mint tudjuk a durián (sárkánygyümölcs) a világ legbüdösebb gyümölcse. A szaga olyan, hogy szuperlatívuszokban lehet csak kifejezni, hogy Moldova szavaival éljek, a görény díszlépést verne ki előtte. Ahol terem, nem engedik közösségi térbe és hallani olyat is, hogy még repülő is szállt le miatta kényszerileg. Valahol azt írhattam, hogy szívesen megkóstolnám, így amikor egy kedves rokon olyan helyen járt, eszébe jutottam és gondolt rám. Természetesen nem egy egész gyümölcsöt kaptam, hiszen sehol sem volt vezető hír a médiában az, hogy valaki miatt lezártak egy egész repülőteret, (sőt, aztán ki sem nyitották, hanem inkább építettek helyette egy másikat, kicsit feljebb, szélirányban) hanem feldolgozott formában, duriános csokoládéként.



Ez egy desszert lehet, igényes csomagolásban. A dobozt kinyitva látszik az, hogy a tartalma légmentesen le van zárva - amit, valljuk be így utólag, teljesen indokoltnak látok. A zacskót felbontva, kb 1 centi átmérőjű csokigolyók váltak láthatóvá, émelyítő szag kíséretében. A szag semmivel össze nem téveszthető, kénes, záptojás illatú, (hévíziek bepárásodó szemmel gondolnak haza!) csokoládéban enyhe hagymaízű dolog. Az, hogy büdös, nem annyira zavarna, hisz vannak büdös dolgok, amiknek tényleg erős és gyomorforgató az illata, de mégis nagyon jók, elég például a pálpusztai sajtra gondolni. De a duriánhoz képest amatőr kezdők. Ugyanis ez a dolog képes több órával a fogyasztás után is arra emlékeztetni a fogyasztóját, hogy pár órával korábban elkövetett egy hibát. Én még eddig nem tapasztaltam olyat, hogy egy elfogyasztott étel ilyen sokáig és markánsan jelzi azt, hogy megettük. A mai nap reggeléről már nem is szólva. (Arról sem, hogy a lezárt dobozt betettem a spejzba, de negyed óra múlva az egész spejz a duriántól szaglott, így légmentes  dobozba voltak kénytelen áttenni.) Szerencsére a gasztronómiai érdeklődésem ki lett elégítve duriánügyileg, így mondhatom bárkinek aki ilyesmivel kínálna, hogy köszönöm, kóstoltam, de annyira nem jött be.