2010. október 29., péntek

Buta növény

A növényekről alkotott minden képem romba dőlt, amikor megláttam, hogy a virág, amit a lépcsőfordulóban tartunk, ahelyett, hogy a fény felé törne, a léggyökereit az ellenkező irányba növeszti. Mindenesetre furcsa viselkedés egy fotoszintetizáló lénytől, de biztosan ő tudja jól. Nem hinném, hogy csak nekem lennének ostoba növényeim..

2010. október 28., csütörtök

Rossz álom

Az éjszaka elég rosszul telt. Az első felében viszonylag kellemes álmom volt, végre sikerült álmomban is siklóernyővel repülni - igazán kellemes lett volna, ha nem arra ébredek, hogy begörcsölt a levegőben a lábam, és amikor felébredtem, jöttem rá arra is, hogy az ágyban is hasonló történt. Mire kimasszíroztam magamból a fájdalmat, a kellemes gondolatok már el is tűntek, cserébe makacs gyomorégés maradt csak, így azt is kezelésbe kellett vennem. Ezután már csak sötét és kellemetlen álmok jöttek csak a szememre, szinte már vártam, hogy mikor fog csörögni az óra. Megváltásként vettem volna, ha kiszakít az álom sötét szövevényéből - de ilyenkor persze nem tud csörögni a nyavalyás! Mindig tudtam, hogy gonosz óránk van. Amikor szépet álmodok, minduntalan felébreszt, amikor rosszat akkor persze hagyja hogy szenvedjek.

2010. október 27., szerda

Spiritualizmus

Kitört a Merapi vulkán! Mondanám, hogy ideje volt, hisz Indonéziában fokozatosan emelték a készültség szintjét és az embereket is kitelepítették. Ezzel együtt nagyon nagy a halálos áldozatok száma. Főleg annak a tükrében, hogy mindezt nagyjából előre lehetett látni és a hatóság sem volt tétlen. Olvastam, hogy meghalt a vulkán spirituális őrzője is, akinek a feladata lett volna a vulkán megnyugtatása és az álmának a biztosítása. Valami nagyon félresikerülhetett! Szegény úriember és a vulkán összekülönbözhettek valamin, ha ez volt a reakció, hogy a tűzhányó fellázadt az ura ellen és rövid úton tett pontot a kettejük kapcsolatára. Most vagy a bácsi rontott el nagyon valamit, vagy ezek a dolgok mégsem annyira működőképesek?

2010. október 26., kedd

Kaki szilva


Szombat óta egészen új értelmet nyert számomra a címben található megállapítás. Azelőtt a kaki szót a szilvára értve az ember azt gondolhatta, hogy finomkodón próbáljuk a tudomására hozni a gyümölcs meglehetősen elkeserítő ízbeli állapotát - más szóval, az egyszerű pór nyelvén - a szilva szar. Mint mondtam, új értelmet nyert a kifejezés a növény megismerésével. Ugyanis a kaki szilva, más szóval lótuszszilvaként is említik - egy gyümölcs. Hazánkban nem őshonos, de vígan megél errefelé is. Ha megérik, kellemes ízű gyümölcs, leírások szerint az őszi- és sárgabarack keveréke cseppnyi mézzel. Mivel idehaza nem érik be teljesen, és ezáltal olyan kemény marad, hogy ölni lehet vele (Ráadásul nagyon sok benne a csersav amitől nagyon savanyú és kiábrándító így fogyasztva.) ezért utóérlelni kell. Ezt almákkal együtt egy lezárt zacskóban kell pár napig, hogy megpuhuljon, eltűnjön belőle a csersav és kialakuljon a finom íze. A következő projectem azt hiszem egy ilyen fa beszerzése lesz..

Szabadság

Tegnap jól sikerült szabadságon voltam. Reggel nem tudtam azt az ügyemet elintézni, amit el szerettem volna. Az autóm környezetvédelmi vizsgálatának felülvizsgálatát intéztem volna - hiába - ugyanis a múltkori ügyintéző által tett kijelentés, hogy - menjek oda nyugodtan, nem kell bejelentkezni - csak részben volt igaz. Oda lehet menni, de ha nincs ott senki, akkor feleslegesen megyek. Mégiscsak telefonálni kellett volna! Odahaza meg munka várt, egy fontos feladat miatt otthonról dolgozhattam ide a céghez. A régi vezérigazgató asszonyunk szavajárása volt - a szabadság nem arra való, hogy kivegyük, hanem, hogy kiírjuk és bejöjjünk dolgozni. Azt hiszem ezt sikerült azzal felülmúlni, hogy úgy tudtam dolgozni, hogy be sem kellett jönnöm hozzá. Ez aztán eredmény..

2010. október 22., péntek

Tiszta ország

A tiszta ország egy ábránd. Máshol részben ez megvalósult már, talán a neveltetés, vagy mifene, de nálunk csak álomszinten szerepel. A dolog ott kezdődik, hogy valaki vagy valakik jó példát mutatnak. Részben abban, hogy lopni bűn, részben abban, hogy a bűnözők pórul járnak, ha mégis a rossz útra térnek. Úgy érzem, példát először azoknak kellene mutatniuk, akik irányítják az országunkat. A cél több úton érhető el. Az első a legegyszerűbb, de egyben a legnehezebb is - egyszerűen nem kéne lopni. Ez, úgy látszik kivitelezhetetlen, mert aki politikusnak áll, azzal a meggyőződéssel teszi, hogy ő majd többet lop mint az elődei, de nem bukik le, mert ügyesebben teszi. A következő megoldás a marketingalapú megközelítés. Ha a lopást nem tudjuk/akarjuk megakadályozni, akkor majd azt mondjuk, hogy nálunk minden rendben van. Ezzel nem is hazudunk, mert ha természetes a lopás, akkor a rend azt jelezheti, hogy minden a normális mederben zajlik. Meg lehet választani egy megbízható nyomozót is, aki ahelyett, hogy kiderítené és megtisztítaná a közéletet, a bizonyítékok eltüntetésében játszik főszerepet. A legnehezebb, a tényleges küzdelem a bűn ellen. Valaki azt mondta, hogy eztán más időszámítás kezdődik - aki oroz, annak le fogják vágni a kezét. Gondolom, ezt képletesen érthette, mert hogy is nézne ki csupa félkarú ember egy kormányülésen?

2010. október 21., csütörtök

Defendo

A két hét kihagyás nem tett jót a testi állapotomnak. A tegnapi edzés eléggé megviselt, de azon túl, hogy izomlázam van, tele vagyok zúzódással. A sport, amit már lassan egy éve űzök, egy önvédelmi rendszer - de elsősorban általános kondíciójavitóként használom, bár támadás esetén is jól jöhet. Az alapvető szabály - mármint, hogy nincsenek szabályok, illetve az ellenfél irányítására legmegfelelőbb megoldás a fájdalom okozása bárhol, érdekes utóhatásokat szokott okozni. Ahhoz, hogy élőben is alkalmazhassuk ezeket a megoldásokat, edzéskor jól be kell gyakorolnunk egymáson. Most ezért össze vagyok csipkedve, ütve, verve, sőt az edző még meg is harapott. Remélem előzőleg beoltatta magát veszettség ellen..

2010. október 20., szerda

Somlói

Mindenki másképp csinálja, mindenhol másképp néz ki. Többek között a büfénkben is, de nagyjából vannak elvárásai az embernek azzal kapcsolatban, ha somlóit rendel desszertként. Egyszer ki kellett próbálnom, de talán itt meg is állok ezzel, nem feszegetném a lehetőségek határait ebben a műfajban. Meggyőződésem, hogy a büfés lány csak azért tesz rá tejszínhabot (ami látványosan ereszkedik már percek óta!) hogy jótékonyan elfedje a mélységeket, amit talán ízlelni jó, látni semmiképpen nem praktikus.

2010. október 19., kedd

Playboy

Gyerekként mindig irigykedve néztem a nagyobb fiúkat akik Playboyt lapozgattak. Igazán szerencsések ki tudtak pár példányt túrni valami iskolai papírgyűjtés halmai közül - akkor még igen nagy kincs volt az ilyesmi, pucér nőt csak az láthatott, akinek idősebb nővére lehetett és megleste fürdés közben. A mai világban elképzelhetetlen, amikor mindenhol a testiség folyik a csapokból, amikor a kutyapórázt is két pár formás csöccsel kell reklámozni, az, hogy pár meztelen képért serdülő korú fiúk ölre mentek volna. Ezt annak az apropóján (vagy apró popóján?) mondom, hogy megvettem a gyereknek azt, ami miatt régóta rágja már a fülem - egy Playboy újságot. Az ára majdnem egy ezres - előfizetőknek csak a fele lenne - minőségileg kiváló, bár nem vagyok meggyőződve, hogy a hölgyek az életben is így néznek ki, főleg reggel, ébredés után. De a visszagondolás a gyermeki énemre és egy felnőttkorban megvalósult álom - azt hiszem ez megfizethetetlen.

2010. október 18., hétfő

Újabb felelős

Újabb felelőst hallgattak ki gyanúsítottként vörösiszap ügyben. Most ahogy olvastam, egy laborvezető lett a fő mumusa a katasztrófának. Ahogy az előző két vezető esetében, itt sem biztos, hogy meg fog állni a rendőrség vádja. Kíváncsian várom a folytatást. Ahogy a tendenciából és az irányból látszik, előbb vagy utóbb végre el fognak jutni a nyugdíjas, félállásban éjszakai portás Pista bácsiig, akire végre ráverhető lesz az egész balhé. Méltó lezárása lesz ez ennek az ügynek..

Megmaradok

Úgy néz ki megmaradok! Végetért az antibiotikum kúra és a szervezetemben keringő, illetve a prosztatámban megbújó ellen feladva állásait menekülni látszik, megszüntetve a számomra olyan kellemetlen tünetegyüttest. Ennek a folyamatnak a méltó lezárásaképp felkerestem az eddig preferált rendelőintézetet, ahol az elmúlt pénteken is tiszteletemet tettem. Ugyanis akkorra voltam odarendelve kontrollra. Mikor megjelentem ott, fogadott a kellemetlen hír - aznap elmarad a rendelés, így dolgom végezetlenül térhettem haza. Ma viszont volt reggel rendelés, és bár nyitásra odamentem, a bejutás már nem volt annyira egyszerű, mert várni kellett. A rendelőbe bejutva az asszisztens hölgy nemes egyszerűséggel jól ledorongolt, hogy miért nem a Szabó doktorhoz jöttem. A magyarázatom, hogy ugyanis nekem azt mondták, hogy ő beteg lett, nagyon nehezen fogadta el. Mindenesetre jól indult ez is - már rögtön az elején leszúrnak. Különben is, ha csak konferencián volt - ahogy a nő állította - miért rendelt be akkorra, amikor tudta, hogy úgysem lesz. Azt hittem, hogy az én kezelésem a fontos, nem pedig az, hogy melyik doktor szakért - hiszen ez eddig sem volt igazából szempont. Túlestem megint a vizsgálaton és úgy tűnik, hogy meggyógyultam. A hasamban jelenlévő tompa fájdalom az orvosság mellékhatása lesz - így a doktor. Remélem igazsága van és valóban ez az ok. Nem szívesen járnék újabb vizsgálatokra. Tisztára olyan érzés volt ez a pár nap, mintha már nyugdíjas lennék..

2010. október 15., péntek

Orális szex

Ketten állnak autóval a jelzőlámpánál. Egy nyugdíjas, öreg Ladájával és egy szőke fiatal nő egy tűzpiros kabrióval. Átszól az öreg a lánynak: Ne haragudjon kisasszony, ha meg nem sértem, de negyven évig dolgoztam a gyárban és ezt az autót sikerült csak megvennem. Miből lehet ilyen autója magácskának? Mire a lány: Orális szexből! Az úr megkérdezi: Az orális szex az ugye a szopás? A lány ezt válaszolja: Nem, a szopás az, amit maga csinált negyven évig a gyárban! - Na ez jutott eszembe a mai napom reggeléről, amikor kiderült, hogy az utód a kulcsát az uszodában hagyta még tegnap este, én a saját kulcsomat odahaza, a vonat természetesen késett és az orvos, akihez mentem volna vizsgálatra ma, beteg lett. Még jó, hogy megnéztem a neten, hogy ma van rendelés. (Kiderült, hogy aki a neten van kiírva, az már nem is dolgozik ott, aki rendelne az meg beteg lett.) Szóval ez a mai nap is orális szex lett. Akarom mondani, szopás..

2010. október 14., csütörtök

Álombeli lány

Álmot láttam ma reggel. Még felkelés előtt az eszembe villant egy lány képe. Hosszú fekete haja volt, széles csípője, de nem volt kövér. Az arca szép volt, és kedvesen mosolygott. Egy szót sem szólt, csak állt ott. Szürke szoknyát viselt és kék, vastag harisnyát. Ezidáig még nem láttam őt sehol, tehát nem volt ismerős. Máig sem tudom mit jelent ez, de azóta is ezen gondolkodom.

Nem ilyen ló

Anyám, én nem ilyen lovat akartam! Egyetlen kifogásom az lehet ezek után, hogy én nem szavaztam rájuk. Igazából szívesebben szavaztam volna kedélyes rákhalászokra, mert azok legalább egyvalamihez, a rákhalászathoz értenek, de a politikusaink úgy tűnik, pártállástól függetlenül semmi máshoz. A tegnapi kormányfői bejelentés végképp kiütötte az agyamat! Az emberek nem lehetnek annyira hülyék, hogy ne lássák - ezek ugyanolyan megszorítások mint a többi - ugyanúgy látható cél nélkül. A nyugdíjam elcsaklizása meg nem hogy ledobta az agyamról a szíjat, hanem ki is rugdosta a hátsó udvarra. Mondanék egy példát. Ha Mari néni a kevéske pénzéből valamennyit félrerak és ezt a kedélyes polgármester minden nap elviszi a postára és feladja Mari néni nevében egy bankszámlaszámra, majd egyszer gondol egy merészet és inkább beteszi a falu költségvetésébe, ebből jó eséllyel rendőrségi ügy lesz. Ugyanis ezt úgy hívják, hogy lopás és sikkasztás! Bármilyen nemesi is a cél, az, amit a miniszterelnök úr egy tollvonással zsebre rakott, az ugyanis az én pénzem is! És én azt öreg éveimre szántam és nem pártcélok finanszírozására. Úgyhogy vissza a lével, mert goromba leszek!

2010. október 13., szerda

Mozart süket

Természetesen nem a világ egyik legjobb zeneszerzőjéről van szó. Beethovenről persze tudhattuk, hogy szegény nem hall rendesen, de az előbbi mesterről nincsenek ilyen információim. Anyám nevezi konzekvensen Mozartnak Morcos nevű macskánkat, de hogy miért látta meg benne a klasszikus zeneipar nagyját, ezt balladai homály fedi. A nej rosszalja, ha a macskákkal kell megosztania az ágyát vagy a gardróbot így preventív okokból vásároltunk egy tudományos alapon működő macskafegyelmező eszközt. A cucc mozgásérzékelőből és egy riasztó hangot kibocsájtó egységből áll, és ha kihelyezzük a lépcsőre ahol feljárunk az emeletre, a macskák nem mennek többé fel az emeletre. Legalábbis eddig a marketing része a dolognak. A szerkezet működik és eléggé dekoratív, de van egy apró hibája. Lucius azóta valóban kihagyja a felsőbb szint látogatását, de Morcos/Mozart továbbra is a gardróbban a frissen mosott és vasalt ruhán szeret aludni, mintha nem zavarná egyáltalán a fülébe üvöltő riasztó. Azt hiszem vagy állhatatos, vagy töksüket. Bár azt varázslatos távolságról meghallja ha enni akarok adni nekik..

2010. október 12., kedd

Szakértelem

A szakértelem egy bolsevista trükk! - mondta egykoron hazánk egy szerencsére már letűnt csillaga. Szavai az eszembe jutottak a mostani iszapkatasztrófa kapcsán. A kellően felheccelt tömeg persze mindent jobban tud, ráadásul úgy, hogy nemzetünk vezérfénye már megnevezte az igazi bűnöst, a rendőrség letartóztatta és a cég felügyeletét már át is vette az állam, aki jóságos apukaként vigyázni fog már mindenre. Addig sem kell olyan hülyeségeken gondolkodni, hogy vajon miért is nincsen kész a költségvetés? De további kérdések is felmerülnek bennem. Hogy lehet, hogy az eddigi, hűbelebálinti cégvezetési hozzáállást egyből le lehet cserélni egy tapasztalt politikus előrántásával, aki szintén mindenhez ért majd, hiszen kisujjában van az alumíniumgyártás is - különben miért őt tették oda? De egyelőre a Tudományos Akadémia is csak vizsgálódik, de addig is értelmeseket nyilatkozik. Még a végén lehet, hogy tényleg a természet lesz a hibás, ami nem férhet össze az előre kihirdetett ítélettel, úgyhogy itt mindenképpen cselekedni kell majd valamit. Addig pedig, engedjék meg nekem, ha választani kell, hogy Illés államtitkár és búbosbankavédő ismerőse vagy a Magyar Tudományos Akadémia véleményét fogadjam el mérvadónak, én az utóbbira voksolhassak. Legfeljebb vállalom a bolsevista trükköt..

2010. október 11., hétfő

A jég

A legegyszerűbbnek tűnő halmazállapot változás, amivel mindenki még azelőtt tisztába kerül, mielőtt körvonalazódna számára a fizika. Ha hideg van, előbb vagy utóbb megjelenik. Először csak az üvegfelületeken, aztán szépen lassan kúszik lefelé, a füvet festi fehérre reggelente, majd hártyát húz a pocsolyákra. Ma elindult valami, ami újrakezdődik minden évben és egyértelműen jelzi, hogy hamarosan ajtónkon kopogtat a tél. Ma már itt volt, és nem mondanám, hogy végre. Reggel kaparhattam a jeget az autóról és közben arra gondoltam, hogy hány ilyen nap lesz ezután, míg újra meleg szellőre ébredhetünk. Csak most jönnek igazán a fagyok és én máris a pokolba kívánom ezt..

2010. október 8., péntek

Fogyókúra

Próbáltam eddig mindenfélét, hogy a versenysúlyomat csökkenthessem, de eddig nem igazán vált be semmi. Hiába, az evésről nem tudok lemondani, és az az egyetlen gátja a kiadós súlycsökkenésnek. A kiadós, koplalásnak érzett napok után a tömegem nem hogy csökkent volna, de inkább többet mutatott a mérleg és ezt nehéz lenne a gravitáció növekedésére fogni, vagy pedig a mérleg hibájára. Mióta viszont a kórságom tart, azóta nincs kedvem enni. A tegnapi vacsorám csak két szelet piskóta és  egy alma volt, így a  súlyom is  végre három kilóval lett kevesebb, így alig vagyok pár dekával a mázsa felett. Autentikus  források szerint a férfiember pocakja akkor megfelelő, ha kihúzott testtel lenéz és a hasától még láthatja a bojtja végét.  Ehhez nekem  még kell tennem egy kicsit. Most vagy a pocakomat csökkentem, vagy mást kellene nyújtani. Hát, az előbbi még midig egyszerűbbnek tűnik, és ha így megy  tovább,  nemsokára elégedett lehetek a látvánnyal..

2010. október 7., csütörtök

A Tata

Ma túlestem életem második prosztata vizsgálatán. Hát, mit ne mondjak, nem olyan élmény volt, amit első helyen kellene említenem az életrajzomban. Az orvos azt mondta, hogy hálásnak kellene lennem a természetnek, hogy ily módon vizsgálhatóvá tette ezt a szervet. Ebben a kérdésben eltérőek a véleményeink. Persze lehetne sokkal rosszabb is a helyzet, de hol van ez attól, hogy egy kis fiókból elővenném és ő megvizsgálhatná a saját asztalán? Szóval a természetnek lett volna mit gondolkodni az ügyön, rám meg még vár ugyanez egy héttel később..

2010. október 6., szerda

Meglepő

Meglepő ha valaki több év ismeretség után úgy képes elmenni, hogy ennyi volt és vége. Lehet, hogy csak én értékelem túl ezeket a dolgokat azzal, hogy nem tudok felejteni, más meg egyszerűen lapoz és ezzel kész? Létezik az, hogy valakivel, akivel napi gondolataink lehettek, most hirtelen nincs tovább semmi és igazából nem is érdekel, hogy mi történik vele? Számomra ez az egész annyira hihetetlen és valószínűtlen, el sem tudom képzelni. De attól még lehet, hogy ez a normális és én csinálom rosszul..

Változatos élet

Azt hiszem régóta az volt a bajom, hogy belesüllyedek a hétköznapok szürke unalmába. A napok ugyanúgy jönnek egymás után, szigorú rend szerint élek, minden napra van program és nagyjából ugyanaz. Hol uszodába menni a gyerekkel, hol edzés, hol anyámat látogatom meg. Szerettem volna egy kis világmegváltást, egy kis változatosságot a mindennapokba. Hát, panaszom az nem lehet - mert megkaptam. Nem vagyok éppen túl jól. Titkos féreg foga rág, kellően szarul töltöm az éjszakákat immáron két napja. Azok a dolgok, amikre nem is gondol az ember, mert annyira rutin - na azok se mennek és ilyenkor tud annyira tanácstalan lenni az ember. Most a napi rutin helyett járkálhatok orvosokhoz, hogy kideríthessék mi bajom van és keressenek rá valami gyógyírt. Én meg retteghetek előre a vizsgálatoktól - mert tudom, hogy nem lesznek kellemesek. Amikor változatosságra vágytam, akkor azt hiszem nem pont erre a jelenlegi fajtára gondoltam..

2010. október 5., kedd

Autóügy

Nem olyan régen vizsgázott le az autóm. Hidegzuhanyként ért, hogy az eddig környezetbarátnak hitt gépjármű piros környezetvédelmi matricát kapott, noha eddig azt hittem, hogy gyárilag ennél azért jobb. Amikor utána mentem a dolgoknak, több minden derült ki. Írtam az Autóklubnak is, ahol legalább már húsz éve vagyok tag illetve a jogvédelmi biztosítómnak - mert ott meg fizetek az ilyesmiért. Igaz, az Autóklubért is, bár eddig még megúsztam anélkül, hogy igénybe vegyem a szolgáltatásaikat - illetve utóbbit majdnem. Mind a ketten letojtak. Amikor írtam egy panaszlevelet, arra rámozdultak. Mindketten elnézést kértek, majd az Autóklub adott egy olyan választ, ami szerint nem lehet az autómat átsoroltatni - utóbb ez bebizonyosodott, hogy hülyeség és rosszul is tudják. A biztosító szintén elnézést kért, de legalább jó választ adott, és felajánlotta, hogy panaszként kezelik az ügyet, ha akarom. Nem akartam. Ilyet az Autóklub meg sem próbált tenni, e-mail továbbítási zavarra hivatkozott, amit nem igazán hiszek el - de ez meg az én dolgom. Szóval kiderült, hogy van egy jogszabály ami kimondja, hogy minden 1996 után forgalomba helyezett autó, amelyik tudja az Euro-II minősítést, noha alanyi jogon nem kapja meg a magasabb kategóriát, kérheti az átsorolást. Ezt a Közlekedési Hivatalnál lehet kérni műszaki szemle után. Tegnap felhívtam a hivatalt és ott azt mondták, hogy legegyszerűbben a vizsgánál intézik ezt el (sőt, nekik észre kellett volna ezt venni és teljesen maguktól elindítani a processzust - de nem tették.) úgyhogy fáradjak vissza a vizsgahelyre, ott kitöltenek egy papírt amivel el lehet menni az okmányhivatalba, és kész. Tulajdonképpen tök egyszerű - lett volna a dolog, ha valaki szól érte, hogy lehet ilyet - de nem tette, ezért futhatok én külön köröket. Ahogy gondolom más is tehetné, de nem tudja meg, hogy jogosult lenne valamire, de a hivatalokban elintézik, hogy ne tudhassa meg, csak azért, mert így valakinek egy kicsit dolgoznia kellene még..

2010. október 4., hétfő

Választási gondolatok

Tegnap megtörtént a választás, döntött az istenadta nép. Illetve azt, amit csinált, lehet értelmezni így is és úgy is. Ki hogyan gondolja. Népünk új, felkent vezetője persze úgy gondolja, hogy aki otthon maradt is őket támogatta. Szerintem aki a Fideszre akart szavazni az el is ment és szavazott is rájuk. Ha az utált matematikát vesszük alapul és a részvételi arányokat, akkor nekem az jön ki, hogy a 8 millió választóképes egyedből (Ezt a számot hallottam), ha 40 százalék ment el, akkor az 3.2 millió választópolgár, és ha ennek a 60 százaléka szavazott a Fideszre, akkor az majdnem 2 millió. Ha jól számolok százalékot, akkor az eredeti mennyiségnek kb 25 százaléka akarta a jelenlegi kormánypártot, a többi ember azt nyilvánította ki, hogy bevette a leszarom tablettáját - nem pedig azt, hogy bármelyik pártot támogatja. Jelen esetet ezért inkább puccsnak mintsem forradalomnak nyilvánítanám, bár kétség kívül az utóbbi sokkal jobban hangzik. Egy előnye talán van a mostani választásnak - megáll a szarosvödörben a szar hullámzása, és talán jobb idők is jöhetnek, mert mostantól számított 3 évig nem kell forradalomra számítani. Ha csak a nép meg nem unja és a csendben lévő háromnegyed tényleg meg nem unja és meg nem mutatja azt, hogy milyen is egy igazi forradalom. De ez senkinek nem lenne jó..

2010. október 1., péntek

Növények és gondolatok

Reggel a nej megjegyezte, hogy a növény, amit tegnap meglocsolt, máris nagyságrendekkel jobban néz ki mint a locsolás előtt tette. Erre megjegyeztem, hogy a növényeknek alapvetően jót tesz, ha időnként meglocsolják őket, lévén nem tudnak sem kérni, sem kiszolgálni magukat. A lakás azon növényei különben is az ő fennhatósága alá tartoznak - elkerülendő az elmocsarasodást. Így viszont nem a vízbőség, hanem a sivatagosodás várja őket, mert a locsolási kedv, mióta hideg van és nem járunk ki a teraszra - alábbhagyott. Arra gondoltam, hogy a XXI. század növénye igazán elvonszolhatná magát a csapig, hogy ellássa magát, ne pedig arra várjon, hogy meglocsolják. A növények képesek a mozgásra - ezt hívják taxisnak. Annak idején amikor tanultuk ezt, azon nevetgéltünk, hogy milyen előkelőek ezek a gyomok, hogy nem gyalog mennek, hanem rögtön taxissal. Szóval, nekem ne előkelősködjön egy virág azzal, hogy taxis kell neki, hanem kapja magát és irány a csap! A teremburáját neki!