Gyámság

Gyámság alá lettem helyezve. Karácsonyra kaptam egy új brifkót, be kell valljam a régi már egy kissé kopottas volt és időről időre kizuhantak belőle a kártyáim. Egykoron, amikor megkaptam, fogalmam sem volt, hogy mit fogok a plasztiklapok helyett tartani benne, mára már viszont szinte csak plasztikot tartok. Az új darab kisebb mint a régi, de látszólag több kártyahely van benne. Ma vettem végre a fáradtságot és átpakoltam a régiből az újba, ami ettől úgy nézett ki, mint egy felfuvalkodott varangy. Ugyanis a tervező ugyan rakott rá egy halom kártyahelyet, de szemmel láthatóan nem gondolt arra, hogy abba az ember valóban bele is akarja rakni a lapokat. Mutattam hát a nejnek, aki természetesen elszedte tőlem azonnal, megszüntette az általam felállított rendszert és mindent átrendezett a saját logikája szerint. A brifkóm így nem lett kisebb, de legalább minden úgy van benne, ahogy ő szeretné. Mondtam, hogy ezek után szívesen rendet csinálnék a ridiküljében, pusztán kölcsönösségi alapon, de erre még nem került sor. Azt hiszem nem jutnék ki az előszobából élve..

Diótörő

Csajkovszkij híres darabja, ami ilyenkor kerül műsorra és soha sem megy ki a divatból, pont ezért jegyet is igen nehéz kapni rá. A legtöbb operaház szívesen játssza  ezt a darabot, mert mindig garantált a tele nézőtér. Ideális karácsonyi darab, amire el lehet vinni a családot, vagy meg lehet nézni újra. Emlékszem, hogy anyai nagyanyámmal mindig ilyentájt állapodtunk meg arról, hogy egyszer, ha úgy adódik, elvisz minket és megnézzük közösen vele és az öcsémmel a Diótörőt. Ez olyan klasszikus karácsonyi vállalás volt, jó volt gondolni arra, hogy a kis törékeny, de határozott öregasszony kiöltözik, hóna alá csapja a két unokáját, akik szintén valahogy gatyába rázták magukat erre az alkalomra és bemennek a fővárosba és megnézik ezt a híres karácsonyi darabot. Persze erre soha nem került sor, se nagyanyám, se öcsém nincs már, csak a Diótörő. Talán nem is lenne ugyanolyan, mint akkor lehetett volna..

Gyanús!

Van egy könyv, a címe valami olyasmi, hogy Alfie világuralomra tör, illetve a Vérmacska. Ebben Alfie írja le a kalandjait egyes szám első személyben a totális világhatalom megszerzése felé vezető úton. Akkor ezt a könyvet kedves állattörténetnek fogtam fel, de az utóbbi időben egyre inkább szöget ütött a fejembe. Ugyanis egyik macskánk, akit az utóbbi időben csak Kicsi Undi néven szoktam hívni és nem is véletlenül, egyre furcsább szokásokat vesz fel. Rendszeres időközönként be akar menni a garázsba és ha nem engedjük be, hisztizni kezd. Tudomásom szerint nincs ott semmi, főleg nem olyan, ami egy macskát egy fél másodpercnél tovább érdekelhetne, de ha kiharcolja a bejutást, akkor be,egy és fél óráig elő sem kerül. Az az érzésem, hogy vagy egy tömegpusztító fegyvert épít, olyan MacGyveres stílusban, drótokból, dugóból és macskaalomból vagy titkos rádióállomást üzemeltet, amivel pozícióadatokat árul el a partizánoknak. Nagyon gyanús nekem!

Az élet nagy kérdései

Az élet egyik nagy kérdése az, hogy a legtöbb vasúti megállóhelyen, kihelyezett automatából lehet venni Coca-Colát, menetjegyet viszont nem. Miért? Azt hihetné az ember, hogy a vasút italfogalmazásból élhet, vagy a helyet adja bérbe italforgalmazó cégeknek, a személyszállítás csak egy mellékes dolog. Ezért lehet például az, hogy a jegypénztár egész hülye időpontokban van csak nyitva, viszont például este öt után már lehetetlen menetjegyhez jutni, ha az ember kicsattog a megállóba. Viszont jéghideg kólát bármikor vehet, mert az automata hajnali kettőkor is ad, ha dobunk be pénzt. Milyen meglepő!

Szundi

De nem törpe. Szóval, amióta lejöttem a szerről - ilyenkor télvíz idején mindig abbahagyom
az allergiagyógyszer szedését - csak azért, hogy ne szedjem egész évben ugyanazt, szóval
ez meglátszik az alvókámon is. Alapvetően mindig is szerettem aludni és tudtam is.
Válogatott helyeken nyomott el az álom, és ha autóban utazom és nem vezetek, szinte
azonnal el tudok aludni, mindenféle előjel nélkül, akár egy rövid idő alatt is. Amíg még
busszal jártam dolgozni, remek öt- és tízperces alvásaim voltak Fóttól a Szerencs utcáig,
teljes eszméletvesztés mellett. Ez továbbra is megvan, ugyanakkor így, viszonylag tisztán
és szteroidoktól mentesen viszont állandóan felébredek mindenféle hülye kis zajra az
éjszaka közepén és nehezen megy a visszaalvás. Ilyenkor minden bajom van, itt vakarom, ott
viszket. Szerencsére a hülye gondolatokkal sikerült már leszámolnom korábban, most
teljesen éber, ámde üres tudattal fekszem csendben és vakaródzom. Szóval se így nem jó, se
úgy. Hiába, a tisztaságért is meg kell szenvedni..

Böjti szelek

Amik ugyan nem most vannak, de azok is szoktak fújni, ahogy a közelmúltban is fújt a szél. Ami önmagában még nem egy rendkívüli időjárási helyzet, mert tudjuk, hogy a szél a légnyomáskülönbség vízszintes irányú kiegyenlítődése, légnyomáskülönbség meg elő szokott fordulni, ahogy a kiegyenlítődés is megesik. Nem mondanám, hogy rendkívüli erejű volt a szél, igaz kicsi sem. Nem csavart ki fákat és nem vitt el tetőt sem. A váci börtön kapuját viszont elvitte, ezt sikerült saját szememmel is látnom - na nem az elvitelt, csak a kapu hűlt helyét és az alkalmazott sufnituning megoldást a pótlására. Ha belegondolok, hogy ez a technika tart távol minket a bent ülő gonosztevőktől, akkor azt hiszem, hogy csak azért nincsenek köztünk a farkasok, mert igazából nem is akarnak kijönni. Hisz a kapu nem lehet nagy akadály, ha azt a szél is le tudja emelni a helyéről. Az a szerencse, hogy nem esett rá senkire. Ha már védeni nem tud, ütni még nagyot üthet..

Kiegyensúlyozott télapó

Gondoltam, hogy megemlékezem a télapóról. Nem a piros kabátos Coca-Cola reklámos bácsiról,
hanem az alkalomról, amikor megajándékozzuk egymást. Idén volt az első, kiegyensúlyozott,
amikor mi is ajándékot kaptunk a kölöktől, nem csak ő tőlünk. Eddig valahogy természetes
volt számára, hogy ő kap, de valahogy az nem, hogy neki is kéne. Mert nem csak adni jó, de
kapni is. Persze ehhez kellett némi előzetes műhelymunkát végeznem, pár elejtett mondatot
jókor és jó helyen elmondani. Szerintem hasznos volt a megállapítás, hogy mi is szeretjük
a csokoládét és biztosan hoz nekünk a mikulás, hiszen egész évben jók voltunk és
megérdemeltük. A kölöknek úgy tűnik, hogy leesett a fél krajcár, így a három pár cipőben
mindegyikben két-két csomag volt. Olyan jó volt ezt látni végre..

Fűtésnap

Ezúton emlékeznék meg a tegnapi napról, mint olyanról, amikor kénytelen voltam elindítani a gázfűtést odahaza. Eddig teljesen fával fűtöttünk csak, de ha a külső hőmérséklet tartósan nulla fok alá megy, a cserépkályha már nem elegendő a lakás kifűtésére. A furcsa az, hogy olyan, mintha a felülete lenne kevés, mert a kályha forró, de a hőleadó felülete kicsi. Így felprogramoztam a termosztátot és fűtésre állítottam be, az eddigi fagyvédelmi üzemmódról. A lakást továbbra is fával fűtöm, a gáz csak kiegészítőnek lett beállítva azért, hogy az aktív időszakokban ne hűljön a lakás 18 fok alá, illetve, ha nem vagyunk odahaza, 16 fok a beállított minimum. Ma reggel már hallottam, hogy elindult a kazán reggel, szóval a számlán is látszani fog az, hogy itt a hideg tél.

Portás

Hannibal ante portas. Azaz Hannibál a kapuk előtt! Gondolom ez kellően riasztó lehetett, főleg miután az említett úr nem egyedül érkezett, így a kapusnak jó sok munkát adhatott. Ahogy manapság a macskák is. Szinte az egész nap abból áll, hogy a macskák vagy ki vagy éppen be akarnak jönni. Két macska dupla intenzitással, látszólag random időközökben, de akkor viszont annál erőszakosabban. Meg is értem ezek után Newtont, hogy kínjában inkább feltalálta a macskaajtót, mert unta a dolgot. Én már most is unom, hogy egy reggelit nem lehet végigenni nyugodtan azért, mert ez az állandó portaszolgálat megköveteli a felugrálást az asztal mellől. Istenáldotta szerencse az, hogy csak két macskánk van, el sem tudom milyen lehetne ugyanez a helyzet mondjuk tízzel..

Invitel történet

Azaz Odüsszeiám egy magyarországi távközlési vállalattal, akik a hazai piacon kiemelt szolgáltatónak tartják magukat, megfelelő üzleti politikát folytatva harcolnak az előfizetőik kedvéért és kényelméért. Elvileg. A gyakorlat ugyanis mást mutat. Az ősz botránya volt a Telekom csatornakiosztás változtatása, amit a cég a nagy társadalmi nyomás miatt vissza is volt. A kihajítani kívánt csatornákat birtokló Fox megjegyezte, hogy további szolgáltatóknál a csatornái elérhetők maradnak, ide sorolta az Invitelt is. Akkor úgy voltam vele, hogy boldogan hosszabbítottam meg újabb két évre a hűségidőmet a cégnél. (Na jó, nem voltam maradéktalanul boldog, az Invitel ugyanis volt olyan kedves és kifejtette, hogy meglévő ügyfélként nem érek annyit, mit az, aki most esik be az utcáról, szóval nem kaphatom meg hűséges előfizetőként azt az árat, amit valaki, aki most köt szolgáltatást, igénybe vehet. Ez egy kicsit rosszul esett azért, hiszen hosszú évek alatt több százezer forintot hagytam a cégnél és ez persze nem számít, valaki, aki lehet, hogy az első számláját sem fogja befizetni, különb árakat kaphat. A gyakorlat nem egyedi a cégek életében, szóval ez van. A cég nem hajt az általam gondolatban alapított, legjobb szolgáltató díjra, de ezúton üzenném, hogy nincs a jelöltek listáján!) A Telekomban volt annyi gerinc, hogy visszavonta a csatornakiosztás módosítását, azaz be tudták tenni azokat az adókat a kínálatukba, amit be kellett tenni és ehhez nem kellett kivenni olyanokat, amiket néztek is. Aztán persze megjött az Inviteles levél is ugyanerről, beindult a társadalmi nyomás, ám az Invitel állta a sarat. Nehogy már a hülye ügyfelek diktáljanak egy ekkora cégnek! Az agyamat elöntötte a sz@r, így az online ügyfélszolgálat lehetőségeit kihasználva panaszt írtam az Invitelnek. Na ez az online ügyfélszolgálat is megéri a pénzét, ugyanis az rendben van, hogy az ember beírja a panaszát, válaszolnak is rá, hogy rögzítették a y.x.z számon és rövidesen reagálnak. Majd bedobva a postaládába, ajánlott levél érkezéséről kaptam értesítést, amit felvehettem a postán. Kiderült, hogy a cég válasza volt! A postán sorba kell állni - a magyar postát senkinek sem kell bemutatni - szóval majdnem akkora élmény, mint az Invitel maga. Az online ügyintézés az a cég szerint úgy néz ki, hogy beírsz a felületen, majd ők ajánlott levélben válaszolnak, amit a postán lehet kiváltani. A bankok bedobálják a bankkártyát a postafiókba, de az Inviteles válaszért el kell menni a postára, személyesen felvenni. Nyilván túl egyszerű lenne beírni az ügyfél postafiókjába, hadd ugráltassuk már, ha levelezni mert az idióta. (Arról most nem is szólok semmit, hogy lemondtam egy virtuális szolgáltatást, amit a cég bénaságából kellett úgy megcsinálni ahogy, ugyanis volt egy 3az1-ben szolgáltatásom, amiből nem tudtak résszámlát adni a cégemnek, ezért felbontották ezt két darab 2az1-ben szolgáltatásra, amit nem elég, hogy kétszer annyiért számláztak ki éveken keresztül, mint amennyi lett volna, ha mint 3az1-ben veszem igénybe, de amikor az egyik 2az 1-bent lemondtam, azóta havonta felhívnak azzal, hogy adjam le a szolgáltatás megszüntetésekor leszerelt modemet - ami ugye nem volt, mert ez csupán csak egy papíron létező dolog volt azért, mert ők ezt nem tudták másképp lekezelni. Azóta nagyjából havonta hív fel egy telefonszerelő, aki vinné  a modemet és mondhatom neki el az egész történetet, illetve azt, ha leadom a nálam lévő egyetlen modemet, akkor nálam nem marad egy sem. Arra leszek kíváncsi, mikor kezdenek kötbérezni!) Szóval a levél maga, röviden. Szép levél, ügyintézővel, iktatószámmal, ahogy kell. Kivonatolva a tartalma annyi, hogy bekaphatom. Az én dolgom az, hogy fizessem a számlát és ne akadékoskodjam. Persze szájbarágósan az egész nagyjából 5 oldal, de jól tudok egyszerűsíteni. Persze vannak közvéleménykutatások, linkek - ha például valaki beírja az ajánlott linket, láthatja, hogy létezik nézettségelemzés, de a legfrissebb 2013-as, ebből nyilván le lehet vonni következtetéseket 3 évvel későbbre, ráadásul az almát hasonlítják össze a körtével azáltal, hogy egy kalap alá veszik a természettudományi csatornákat mondjuk az RTL Klubbal, akkor valamiért kijön az, hogy utóbbi toronymagasan vezet. Nahát, milyen meglepő! Persze kaptam magyarázatot arról, hogy mennyivel jobb lesz nekem, ugyan a kedvenc csatornáimat elvesztem, a rajtuk futó sorozatokkal egyetemben, de kapok helyette másik csatornákat és megkapom az eddig annyira népszerű Spektrum csatornát is, ami mondjuk eddig is megvolt, de hát ajándék lónak ne nézzed a fogát. Erről az egészről az jut az eszembe, hogy a cukrászdában bejelentik azt, hogy a szeretett vaníliafagyi nem lesz többet, de szeressem helyette a csokoládét, ami ugyanolyan jó, illetve megkapom születésnapomra a saját biciklimet, ami persze szép ajándék, hiszen el is vehették volna azt is. Persze a hűségidőt ki kell várni, de veszek egy centit és kezdem vágni és ha letelik az idő úgy itt hagyom ezt a céget mint a pinty. Aminek több pozitív hatása is lehet. Ha sokan csinálják, végre az Invitelnek is leeshet a tantusz, addig viszont van nagyjából két évük meggondolni magukat, míg én hűséges maradok. Mert egy szerződés megkötésekor nyilván csak a cégnek vannak jogai, nekem jogom van fizetni és nézni azt, amit az arcomba tolnak ezért.  Ugyanakkor ha más sem jó, vissza tudok jönni és akkor újra ki lesz nyalva a fenekem fényesre, mert új ügyfél leszek, nem pedig az a béna lúzer, aki már évek óta fizet valamiért, ahelyett, hogy elment volna már rég az UPC-hez, akik nagyjából feleannyiért tudják nagyjából ugyanezt szolgáltatni. Ugye a megszokás! A levélben még benne volt az is, hogy az Invitel évente csak egyszer gondolja meg magát és az már megtörtént, így ha kisbalták esnek az égből, ez akkor is így fog maradni. Akár a fejem tetejére is állhatok. De azért remélik, hogy mindettől én még jól fogom magam érezni és elégedett ügyfélként létezem továbbra is. Ja, ez az ami jellemző rám. Persze..
 

Levél

Tisztelt Invitel!

Szeretném tájékoztatni Önöket arról, hogy a honlapon található, online ügyintézés a gyakorlatban azt szokta a legtöbb helyen jelenteni, hogy az üzeneteinket jelen felületen keresztül váltjuk egymással. Az, ahogy Önök intézik ezt, azaz, hogy az itt beírt panaszomra ajánlott levélben válaszolnak, az nem online ügyintézés, hanem nettó szívatás! Tudom, hogy ez a büntetés azért, mert panaszkodni merek és ezt egy újabb 5 oldalas levélben el fogják magyarázni, amiért fáradhatok be a postára, állhatom végig a sort és olvashatom el a semmitmondó, marketingüzenetüket, amivel csekélységem lerázni szíveskednek.
Amikor az online ügyintézést választottam, akkor nem valami különleges, mazochista hajlamaim miatt tettem, hanem mert azt képzeltem, hogy Önök, vezető távközlési szolgáltatóhoz híven, beléptek már a 21. századba, de úgy látszik egyes részeik még a 19. században találhatóak! Szóval, ha az ügyfél online akar ügyet intézni, akkor az nem azt jelenti, hogy minden válaszért a postára akar elmenni , jelentős mennyiségű időt szúrva el az amúgy is drága életéből, hanem arra gondol, hogy belép otthonról a postafiókjába és elolvassa az üzeneteit. Az üzenet tartalma nem attól lesz komoly, hogy ajánlottan adják fel, hanem a beltartalma miatt! Így, ne haragudjanak, de megelőző válaszukat, amiért ma szenvedtem meg a postán, elfogadni nem tudom. Tartalma megalázó, de nem rám nézve, hanem az Önök cége felé.
Üdvözlettel:

egy NEM elégedett ügyfél.