2013. április 30., kedd

A láb

Még mindig a lábamról. Folytatásos teleregény. Tele - mert tele van tőle a szamócamintás napozóm (hogy klasszikusokat idézzek) és már nagyon unom. Pénteken voltam mr vizsgálaton és végre összeállt az a leletmennyiség, amivel már diagnosztizálhatom magam. Ugyanis hazánkban, az ember azért jár orvoshoz, hogy elküldjék azokra a vizsgálatokra, amiből már le tud vonni következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy mi baja is van. Ez ott nyer megerősítést, hogy amikor az ember az orvoshoz megy, a doktor első kérdései között áll az, hogy 'és mi baja van?'. A tapasztalat az, hogy aki ilyenkor rosszul diagnosztizálja magát, az bele is dögölhet a folyamatba, szóval az embernek lételeme, hogy megfelelő végkövetkeztetésre jusson a kórságot illetően. A vizsgálat eredménye: 'A tibia distalis végének már nem friss vertikális irányú dislocatio nélküli törése, melyet igen jelentős csont oedema vesz körül.' Nem mondom, hogy tök világos volt elsőre a dolog, szavakat értettem, de az egészet nem igazán. A nem friss világos - hisz lassan két hónap telt el mire idáig eljutottam. Egy hajszáleres vérzéstől is lazán elvéreztem volna ennyi idő alatt, ha nem szíveskedik elállni. A dislocatio nélküli törés az lehet, amikor a törés nem mozdul el - ez világos volt, a vertilális úgyszintén. A tibia distalis vége ugyan kérdéses volt, de akinek nincs esze vagy nem figyel a latinórán (nekem nem volt hol figyelni!) annak legyen notesze. Minden egyébre jó a google.com. Előtanulmányokat végeztem a remek anatómiaatlaszomban, de a tibiát nem találtam a bokánál - ugyanis elhatároztam, hogy az csak valami bokaalkatrész lehet csak. Nos nem az. A világháló hozta a megoldást, ugyanis a tibia a sípcsont. A distalis vége a boka felőli véget jelenti, szóval ott volt a törés (vagy nem, mert erről a ma a leletből vizsgálatot végző orvosnak más volt a véleménye.) Mindenesetre pihentetnem kell, a túrázás és a távgyaloglás alól fel vagyok mentve, kerékpároznom szabad és a repülést bölcsen meg sem említettem, nehogy az is tilos legyen, így mivel az orvos magától nem mondta, úgy veszem, hogy beleegyezett. Mivel a Mount Everestet nem ebben az évben terveztem megmászni, a futástól meg egy időre úgyis elment a kedvem, azt hiszem minden marad a régiben. Hurrá. Egy hónap múlva kontrol.

2013. április 29., hétfő

Hülye rendszer

Megjött a gyerek felvételi értesítése amiben arról tudósítanak bennünket, hogy felvették az általa elsőnek megjelölt helyre. Ez jó hír, örvendezünk neki! Ez az amit sosem gondoltunk volna. Ugyanakkor az összes többi iskola, ahová nem vették fel, szintén levelet küld. Ez viszont egy kicsit gáz! Ugyanis a levélben nem azt írják, hogy azért nem vették fel, mert a rangsorban előbbi helyre nyert felvételt, hanem olyan leveleket küldenek, amit azoknak is címeznek, akiket az eredményei miatt nem vesznek fel. Számtalan olyan levelet kaptunk, ami nagyjából így néz ki: Tisztelt X.Y! Sajnálattal értesítjük, hogy iskolánkba nem nyert felvételt. Blabla.. Értesítjük, hogy a minimális bejutási ponthatár az Ön által választott szakra 55 pont. Az ön pontjai 82. Az előzetes listán a legutolsó bejutott sorszáma: 89 az Ön sorszáma: 20. Sajnálattal értesítjük, hogy az eredménye nem felelt meg a bejutás minimális követelményének, reméljük más iskolában szerencsésebb lesz. Blabla, cím, aláírás. Tudom, hogy ez pusztán merő formaság, de ez így nem ciki?

2013. április 25., csütörtök

Műkörmösök

Eddig abban a meggyőződésben éltem, hogy a műkörmös a világ egyik leghaszontalanabb szakmája. Hisz az embernek magától is nő teljesen valódi körme, így egy műköröm nem csak egészségtelen, hanem meglehetősen gusztustalan holmi azzal együtt, hogy teljesen tönkreteszi az alatta lévő természetes körmöt. Tehát az, aki ilyesmit készít, nem igazán szimpatikus a számomra. Ráadásul az a hír is járta eddig, hogy nem is számított egyetemi végzettségnek, így a műkörmösök a doktori disszertációk mélyreható elemzése helyett inkább mások, híres emberek és egyebek magánéletének mélyreható elemzésével foglalkoznak, kiszolgálva és a plusz szolgáltatással lefedve a vendégkörüket. Be kell vallanom, alaposan alábecsültem ezt a szakmát! Ez nem egyedi a világtörténelemben, hisz a Golgafrinchamiek is elkövették azt a hibát, hogy az összes műkörmöst, fodrászt, telefonmosót és dokumentumfilm készítőt felpakolták űrhajókra és kilőtték őket az űrbe - ki is pusztult a civilizációjuk. De nekem is rá kellett jönnöm arra, hogy mekkorát tévedtem. Ugyanis mást sem lehet hallani - ha földpályázatokról, trafik üzemeltetésről és egyéb, az állam védőszárnyai alá vett tevékenységről, amit vállalkozóknak adnak - arról, hogy a pályázatokon rendre műkörmösök nyernek. Ez nem lehet másképp csak úgy, hogy ezek a műkörmösök mégis tudnak valamit, amit mi nem. Én a legjobb tudásom szerint igyekszem végezni a munkámat, ami a szakmámnak csak egy egészen kis szeletét fedi le, eközben egy műkörmös meg virtuóz módon váltogatja az aktuális foglalkozását és közben mindenhez ért, legyen az földművelés vagy dohányáru kiskereskedelem. Azt hiszem pályát tévesztettem! Bár azt mondják váltani sosem késő..

2013. április 24., szerda

Kisvasút

Jó dolog a szóképolvasás. Az ember rápillant egy szóra és ha az első és utolsó betűk egyeznek, akkor el képzeli a többit és rohan is tovább. Néha azonban ez érdekes helyzeteket, sajátos félrefordításokat eredményez. Ma elolvastam a Kuvaittal játszik a futballválogatott címet az újságban és ehelyett azt láttam, hogy Kisvasúttal játszik a futballválogatott. Valahogy ez tök logikusnak tűnt. Főleg a játékukat ismerve..

Vicces

Vicces dolog más szájából hallani a rácsodálkozást, hogy - Jé, nem is tudtam, hogy te hozzáférsz a X. rendszerhez és ott tudsz M. műveletet végezni. Eddig azt hittem, hogy csak Q. tud ilyesmit csinálni, de jó tudni, hogy te is. -  Mindezt annak a fényében, hogy az X. rendszert teljes egészében én fejlesztettem (és fejlesztem azóta is), nagyjából nulláról..

2013. április 23., kedd

Életre szóló fűrész

A garancia jó dolog. Főleg, ha kiderül az, hogy a dolog bár elromlott, még garanciális. Ez a meglepetés ért akkor, amikor az általam használt dekopírfűrész elfáradt és a fűrészlap befogó tokmány szilánkosra tört egy félcolos deszka abriktolása közepette. Sajnos ezek a fűrészek előbb vagy utóbb így járnak, ami nem azt jelenti, hogy állat módjára fűrészelnék, hanem inkább azt, hogy nem acélból készülnek, hanem a célból, hogy ne tartsanak örökké. Ezt a darabot az Aldiban vettem és mivel a termék dobozán rajta volt burkus nyelven, hogy 3 év garancia és a blokk is megvolt még, így tettünk egy próbát. Az üzletre csak jót mondhatok, hiszen csak annyit kérdeztek, hogy pénzt szeretnék vissza, vagy egy új fűrészt. Mivel én darabolni szerettem volna, így utóbbit választottam, így lett egy ugyanolyan eszközöm és újabb három év garanciám. Ha a tendenciát nézzük, akkor egész életemben el leszek látva barkácsgéppel. Ez ám a jó szerszám, nem az, amelyik sosem megy tönkre!

2013. április 22., hétfő

Megőrültek!

Nem tudom mi lelte tegnap az embereket, de meg voltak vadulva. Menet közben, Balatonra és vissza, számtalan balesetveszélyes helyzetet éltem át és egyikben sem voltam igazából hibás. Leginkább úgy akartak sávot váltani, hogy épp mellettük voltam és nem csak egy esetben. Egyszer elfogyott a sávja az illetőnek és azzal a mozdulattal , húzta be balra a kormányt, ahogy meglátta a felfestést. Amikor rávillogtam, úgy megijedt, hogy elkezdett össze vissza kacsázni. Szó se róla, én is megijedtem egy kicsit, először azért, mert majdnem elvitte a kocsi orrát, másodszor meg azért amit ezután rendezett a két sáv között imbolyogva. Azt már mondanom sem kell, hogy senki sem köszönte meg azt, hogy kisegítettem. Ebben a világban az ember amúgy sem várhat köszönetet, de egy kevés alázat nem ártott volna senkinek.

2013. április 19., péntek

Lábnyomom

Lábnyomom. De nem a saját talpam által hagyott, hanem az ökológiai. Épp  a minap szenvedtem azon, hogy bár kevés szemetet termelek, mégis ugyanannyi díjat fizetek, mint egy kukáját megtöltő állampolgár, amikor is felfedeztem, hogy a télen a fagyváltós kerticsapunk megadta magát és jelentős mennyiségű víz került oda, ahonnan eredetileg is származott, de a vízmérőnkön keresztül. Ami nyilván betett a pénztárcánknak is, de az ökológiai lábnyomnak is, hiszen több mint százezer liter vizet szűrtek át, tisztítottak meg, pumpáltak csővezetékbe ahhoz, hogy egy hibás alkatrész miatt eltűnjön a mélyebb talajrétegekben. Ráadásul ezt ki is kell fizetnem. Több mint bosszantó..

2013. április 18., csütörtök

Szemétkedés

Ma újra szemétszállítási nap van nálunk, azaz ma viszik el a szemetet amit termeltünk. Illetve amiért fizetünk. Ugyanannyit mint mások, rendre, mint a katonatiszt. Pedig szemetünk az nem igazán van, mióta áttértünk a szelektív gyűjtésre és a komposztálásra. A mi kukánkat már nem borítják ki a szemetesek, csak kikapják belőle az egyetlen elhelyezett zacskót, ami azt a hulladékot tartalmazza, amit nem volt már kedvünk és energiánk szétszelektálni. Például a húsos, zsíros zacskót, amit előtte meg kellene mosószeres meleg vízzel mosni, szárítani, hogy kidobhassam a szelektívbe. A zöld hulladékunk megy a komposztba, szóval az elszállítandó szemét minimális. Ezért semmilyen kedvezményt nem kapunk az önkormányzattól, sőt a rezsicsökkentéssel sem nyerünk igazán. Az igazságos megoldás az lenne, ha elvitt súly alapján kellene fizetni a szállításért - de ilyenkor gondolom 'okos' honfitársaink inkább az erdőben raknák le a hulladékot. Így viszont csak a tudat boldogíthat, hogy az ökológiai lábnyomunk egy kicsit kisebb lett - más nem.. Anyagilag ráfizetés az egész..

2013. április 17., szerda

Felelőtlenség!

Szinte rendszeresen előkerül közösségi oldalakon valaki(k) segélykiáltása ellopott vagy hirtelen elhalálozott számítógépekről, amin egy élet munkája gyűlt össze és a tulajdonost sokkolja az elveszített adatok értéke és beszerezhetetlensége. Általában eső után köpönyeg, ezek az adatok pótolhatatlanok, hiába tudunk esetleg még egyszer eljutni ugyanarra a helyre életünk során, az azért mégsem lesz ugyanaz. Lenin apánk szavait kiforgatva - aki ugye a tanulás fontosságát hangsúlyozta, az adott problémára egyedüli megoldásként a mentést javaslom. Sokszor ez a lépés a kényelem miatt marad el, de többszörösen tudja magát megbosszulni a lustaságunk. Számítógépen semmi olyat nem szabad tárolni, aminek az elvesztésével kár ér bennünket! Figyelembe kell venni, hogy egy dvd ára kb 60 forint és ezért több mint 4GB helyet kapunk. Míg egy gépnek könnyen lába kél, egy megfelelően tárolt (főleg több példányban kiírt) dvd akár évekig is biztosíthatja számunkra azt a tiszta, száraz érzést, hogy értékeink nem veszhetnek el. (A saját módszerem a témában az, hogy a fényképeim a fényképezőgépen, és a számítógépen tárolom. Ha a fényképezőgépről letöltöm a képeket a számítógépre, akkor azonnal felírom ezeket egy újraírható dvd-re, amit külön teszek el. Ha az újraírható dvd-n összejött egy teljes dvd-nyi adag kép, kiírom hagyományos dvd-re, szám szerint 3 darabra. Ez még mindig csak kb. 200 forint. Két dvd nálam marad, az egyiket biztos helyre elteszem, a másikat használom, ha kell kép, a harmadikat egy rokonomhoz viszem, akinél sötét és hűvös helyen őrzöm. Nem mondom, hogy ez a tuti megoldás, de engem megnyugtat.) Szóval a lényeg az, hogy menteni, menteni, menteni. Ha valaki ezt olvasva dönt úgy, hogy tesz valamit a saját adatainak biztonságáért, akkor már megérte papírra vetni a gondolataimat. Ha nem, én sajnos többet nem tehetek..

2013. április 16., kedd

Kütyüvilág

Néztem a kütyüvilág című műsort. Itt mindenféle technikai apróságot tesztelnek, így legutóbb a fülhallgatókról volt szó. Három márka került górcső alá, az ajánlott, egyszerűnek mondott modellt próbáltam idehaza is megnézni. Hát! Ahhoz képest, hogy ott egyszerűnek és relatíve olcsónak hirdették, idehaza aranyárban mérik. Azt hiszem át kell értékelnem a helyzetet arról, hogy szerintük mi az olcsó és szerintem mi az..

2013. április 15., hétfő

Az ok

A dolgok ritkán történnek ok nélkül, tehát mindennek oka van. Az, hogy esik az eső vagy éppen hétágra süt a nap, szintén okozat, tehát van valami ok a háttérben. Például annak az oka, hogy odakint ragyogva süt a nap az, hogy hétfő van és munkahét. Ha hétvége lenne, akkor vagy vihar lenne épp, vagy csak csendes eső - ami abból a szempontból mindegy, hogy el van rontva az, amit terveztünk. Az időjárás rosszindulatú. De nem csak az, máshol is előfordulhatnak anomáliák. Mint amit például a munkámban is tapasztaltam. Órák óta próbálom beilleszteni a programomba az általam készített sql lekérdezést és folyamatosan hibaüzenetet kapok. Már csináltam töréspontokat, kiírattam a változók értékét, megváltoztattam a jogokat is, olyanokat hozzáadva, amikre amúgy semmi szükség nem volt, csak azért, hogy rájöhessek miért is nem működnek a dolgok úgy, ahogy szeretném.  Az ok végül prózainak bizonyult. Mondjuk úgy, hogy A adatbázis helyett B-t nyitottam meg. Tipikus fekete macska-fehér macska és kályhacső esete. Ezért mondom, hogy mindennek oka van, most én voltam az ok.

2013. április 12., péntek

Szörnyű!

Szörnyű, hogy a politika manapság mennyi embert eltávolít egymástól, mert 'derék' politikusaink inkább árkokat ásnak ahelyett, hogy összefogást teremtenének. Persze a retorika szerint az összefogás fontos, de ezt mindenki úgy képzeli el, hogy maga nem tevékeny ebben és mindenki másnak kell alkalmazkodnia őhozzá. Aztán híveket gyűjt és ezeket más társulatok ellen uszítja. Ezt látom a személyes kapcsolataimban is. Sok emberhez, akiket értelmesnek hittem, inkább már nem is szólok mert előbb vagy utóbb úgyis előjön a mindennapok gondjai között a politika és akkor kiderül, hogy ő pöttyös én meg csíkos vagyok és máris kész a baj. Mert ugye a pöttyös csak a pöttyössel, a csíkos meg a csíkossal tarthat és pöttyösként nem értheti azt, hogy más hogy lehet csíkos, sőt mitöbb, az utóbbi gaz, nemtörődöm, idegenszívű,  sőt időnként a népének árulója és mint ilyen, mélyen megvetendő. Ugyanakkor magam sem tudom megtagadni a saját elveim, de akkor is szörnyű ez az egész. Ami a legrosszabb ebben, hogy sokan ezt nem érzik, sőt szerintük ez így van jól. Sírni tudnék..

2013. április 11., csütörtök

Zsurló

Ha az Ultrakomplex Maximegalon szótár szerint a 'csullogva' kifejezés a 'valamely csullogó dologhoz hasonlatos módon' -ként adja meg a magyarázatot, akkor ezek szerint a zsurló lehetne a folyamatos zsurlásban lévő dolog által végzett tevékenység. Vagy egy olyan hátasállat, aki rendszeresen házibulikra jár. De igazából egyik sem, hanem egy növény, ami kellőképpen jellegtelen ahhoz, hogy jó gyógynövény lehessen. Ugyanis a növények vagy szépek vagy hasznosak, de valamilyen okot biztosan szolgáltatnak a pusztításukra, illetve a mi épülésünkre. Most az utóbbi miatt kezdtem alkalmazni a zsurlóból készülő főzetet. Szombaton remek tanácsot kaptam egy négy növényből álló gyógyteakeverékre, amiből sajnos csak a zsurlóra emlékszem, így ezt fogom fogyasztani. Aztán majd meglátjuk. A vak is ezt mondta..

2013. április 10., szerda

A láb

Megőrjít ez a láb! Változó intenzitással fáj, hol teljesen elmúlik, hol annyira fáj, hogy alig bírok járni rajta. Amikor a múltkor az orvosnál voltam vele, alig éreztem, hogy van, sőt a röntgen sem mutatott ki semmit - így küldtek el mr-re, de az a vizsgálat is még két hét és az is csak egy vizsgálat lesz, nem pedig olyanfajta kezelés, ami eredményt is hozhat. Utóbbi reménye a holdban. El vagyok keseredve. Lassan már repülni lehetne én pedig itt állok futóműhibával. Az élet szörnyű!

2013. április 9., kedd

Alma fája

Az alma nem esik messze a fájától. Állítólag. Bár a jelek ismeretében néha kétségek merülnek fel az állítás igazságtartalmával kapcsolatban. Azt mindig is tudtam, hogy a gyerekem műszaki érzéke konvergál a nullához - ami végül is nekem keserű csalódás, hiszen szinte az összes apa álma az, hogy majd fiait jól kitanítja azokban a dolgokban ami őt magát érdeklik és a fiúk majd túlszárnyalják az illető dologban a mesterüket és idős korunkban, a kandalló tüze előtt ülve vagy a hintaszékben pipázgatva arra lehet gondolni, hogy ez a fiú most jól megmutatja a világnak és ebben benne vagyunk egy kicsit mi is. Ilyesmitől dagadozik az apai kebel. Arról nem is szólva, hogy a szerszámok és könyvek, amik hosszú és fáradtságos gyűjtőmunka eredményeképp kerülhettek hozzánk, tudjuk, hogy biztos és értő kezekben maradnak. Nos ez a hit egy kissé megingott bennem szombaton. Ugyanis az autóban szereltem elektromos berendezést és nem akartam bemenni cipővel a házba, így a gyermeket kértem meg, hogy hozza le a szobámból azt a kis sárga multimétert. A gyerek készségesen elment, majd kisvártatva visszaérkezett egy 20 méteres mérőszalaggal. Egyetlen dolog ami stimmelt a kéréssel az, hogy ez is sárga volt. Na ilyenkor rendül meg bennem a hit, hogy öregkor valószínű, hogy lesz, hintaszék is akad, de a hit és a dagadó kebel - na ez az amiben kétségeim vannak. A szerszámokról nem is szólva..
 

2013. április 8., hétfő

Hülyék birodalma

Lehangoló a politika! Megkaptam már, hogy túl sokat foglalkozom az írásaimban a politikával, ezért igyekszem a szarvaimat visszahúzni ezekben a témákban, de a napi események kapcsán időnként nem tudom megállni azt, hogy le ne írjam, ami bánt. Akit ez zavar, azt arra kérem, nézzen be inkább másnap. Szóval. A napi politát figyelve nem tudom nem észrevenni, hogy a jelenlegi kormánypártok népszerűsége óriási, bár cselekedeteik ellentmondásosak és igazmondásuk megkérdőjelezhető, ráadásul a társadalom majd minden rétegébe belerúgtak már. Nem kicsit - nagyot. Rendre megcáfolják korábbi ígéreteiket, olyanokat is, amiket írásban adtak - most éppen a nyugdíjszámlák ügyében tett vállalásokat. Azok az emberek, akik annak idején a fenyegetés hatására adták oda a megtakarításaikat, mára veszítettek el mindent. Ennek ellenére a kormánypártok nyerik az időközi választásokat, a közmédiákból a határtalan lenézésük és arroganciájuk sugárzik - de az emberek szerint minden rendben van, a választások üzenete az, hogy minden jól van úgy, ahogy van. Bár tudom, hogy a politikusok mind hazudnak, de ne az legyen már a szempont, hogy ki hazudik nagyobbat! Egyre jobban a meggyőződésemmé válik, hogy hülyék között élek. Olyan hülyék között, akik a lánclevelet is továbbküldik azzal a mottóval, hogy hátha teljesül. Gondolom ennek a folyománya lehet az is, hogy persze, hogy hazudik, de ha legalább a felét megtartja, akkor az már siker. Épp ezért hazudnak, de a fele sem igaz. Tudom, hogy hülyének lenni kényelmes, de gondolkozni sem rossz. Egész új távlatokat nyithat..

2013. április 5., péntek

Bögre újból

Volt egy rejtélyes bögreeltűnési esetünk az elmúlt időben. Semmit nem találtunk, csak pár cserepet, amik gyanúsan ebből az eszközből származhattak, de hogy hová lett a törmelék nagy része, ezt homály fedte. Tegnap viszont egy különös fejlemény történt az ügyben. A nej meglelte a teljesen ép és sértetlen bögrét a hűtőszekrényben, pedig eddig azt hittem, hogy ismerem azt, hogy mi van benne. A jelek szerint viszont, ha körülnéznék, találhatnék érdekes dolgokat odabenn. Esetleg egy máig harcoló német alakulat is előkerülhet. Szóval a bögre újra megvan, igaz, hogy közben vettünk még egyet a pótlás miatt, amivel felborult a bögreszám, így vagy el kell egyet törni vagy venni kell egy újabb darabot. A rejtélynek azonban egy része továbbra is megvan. Honnan jött akkor a szilánk?

2013. április 4., csütörtök

Tanmese


Hosszú leszek - mondta a kígyó, ezért nem mászott át a villamossínen:

Egy edzőterem bejáratánál egy nagyon vékony és egy szép nő képe fogadta a látogatókat a következő felirattal:

Ezen a nyáron mi akarsz lenni, sellő vagy bálna” Egy ismeretlen nő így válaszolt a kérdésre: 

Kedves emberek, a bálnákat folyton körülveszik a barátaik (delfinek, fókák, kíváncsi emberek), szexuálisan aktívak és nagy szeretetben nevelik fel az utódaikat. Rettenetesen jókat szórakoznak a delfinekkel és sok rákot esznek. Egész nap úszkálnak és olyan fantasztikus helyekre is eljutnak, mint Patagónia, a Barents-tenger vagy Polinézia korallzátonyai. Nagyon szép a hangjuk, még cd-ken is szerepelnek. Lenyűgözőek. Sokan szeretik őket, és rengeteg rajongójuk van. 

Sellők nem léteznek. 

Ha léteznének, kettős személyiségük miatt terápiára kellene járniuk: nő vagy hal? Nem lenne szexuális életük, sem gyerekeik. Gyönyörűek lennének, de ugyanakkor magányosak és szomorúak. És mégis ki akar olyan barátnőt, akinek mindig hal szaga van? Kétség kívül inkább bálna lennék. Amikor a média folyton azt sulykolja belénk, hogy csak vékonyan lehetünk szépek, én inkább fagyizom a gyerekeimmel, együtt vacsorázom a férjemmel, együtt eszem, iszom és szórakozom a barátaimmal. Mi nők azért hízunk, mert annyi bölcsességet és tudást gyűjtünk magunkban, hogy az már nem fér el a fejünkben, és ezért kénytelenek vagyunk mindenfelé a testünkben is elraktározni. Nem kövérek vagyunk, hanem remekbe formáltak. Ahányszor az idomaimat látom a tükörben, mindig megállapítom: “Milyen lenyűgöző is vagyok..” 

A facebookon találtam ezt a gyöngyszemet. Mivel véleményszabadság van, természetesen mindenki azt ért rajta amit akar, de magam nem hiszem, ha edzőtermem lenne, akkor kitenném a falra. Sőt, igazából sehova sem, nekem ugyanis ez a mese azt jelenti, hogy tojjuk le a cselekedeteink következményét, helyette inkább magyarázzuk meg azt, hogy miért csináljuk úgy, ahogy tetszik. Azért pár szót a sellők védelmében. Egy érvelésben persze könnyű azt mondani, hogy sellők nincsenek, de ha a az alapkérdést úgy tesszük fel, hogy mi szeretnél lenni, sellő vagy bálna, akkor meglehetősen furcsa azzal érvelni, hogy az egyik opció nem is létezik, tehát nem is választható. De ha azt vesszük, hogy a sellők, mint mitológiai alakok már egy jóideje mégiscsak léteznek és feltételezzük azt, hogy pusztán a létükből következően képesek megoldani a saját boldogulásukat és szaporodásukat, legfeljebb mi azt nem ismerjük. Azt várnánk el tőlünk, hogy úgy tegyenek ahogy mi - holott ők nem emberek, hanem más lények, és  mint más lények, noha félig ember fizimiskájuk van, nem embermódra teszik a dolgukat, hanem máslény módra. Például nem fulladnak bele a tengerbe, hanem vígan élnek és boldogulnak. Ezzel nem szólom le a bálnákat, hisz aki bálnának született az is marad és valószínűleg és a bálna boldog a maga bálnalétében és sosem akarna sellő lenni. Főleg azzal nem, hogy gyúrjon. Persze ha egy dühödt norvég halász megszigonyozza, akkor leolvadhat a bálna ajkáról a mosoly. Szóval szerintem a lényeg az, hogy a sellők legyenek sellők, a bálnák bálnák és ne azért legyünk bálnák mert a sellők nem léteznek, hanem azért mert bálnák szeretnénk lenni. Ha meg sellők lennénk inkább, akkor meg küzdjünk meg a sellőségért - főleg ha nem vagyunk született sellők - de ne beszéljük magunkat le előre, hogy úgysem sikerülne.

2013. április 3., szerda

A gyermek

Visszatért a gyermek! Épen és egészségesen, ami tulajdonképpen normális, de mégis annyi mindenre képes az ember gondolni. Megfagy, hiúzok támadnak a buszra, szökőár támad, kannibálok tűnnek fel a színen - szóval megannyi izgulni való. Tudom már nem kicsi, de kajlaságában szerethető maradt és ugyanannyira, sőt talán jobban is - aggódom miatta. De itt van, jól van, és minden folyik úgy, ahogy eddig. Hála Istennek!