Ordas gondolatok

Elhatároztam egy ideje, hogy nem foglalkozom politikával. A mai magyar közélet jobbára sárdobálásból áll, mindenki az által kerül feljebb és lejjebb, hogy épp mennyi dobálható matéria van a keze ügyében a másikról. A politikai elrendeződés is sajátos módon megváltozott, a jobboldal szélsőbalként viselkedik, a baloldal jobboldali (liberális) gondolatokat vall magáénak. Teljes a káosz. A konzervativizmust nem látom felbukkanni a parlamentben, kevesen vannak azok, akik normális életet akarnának egy élhető és kiszámítható országban. Szóval elhatároztam, hogy ebben a mocskolódásban nem veszek részt. Nem akarok hittérítői tevékenységet folytatni, nekem úgyis csak a saját lelkiismeretemmel kell tudnom elszámolni, senki máséval nem. Ám de tegnap egy itt olvasott sötét gondolat kiütötte a biztosítékot nálam. Egy 'kedves' kommentelő egy másiknak azt találta mondani, hogy 'Ez nem a ti országotok!'. Na itt szakadt el a cérna nálam. Hogy veszi valaki a bátorságot egy ilyen fertelmes kijelentésre? Kié ez az ország? Mintha nem férne el itt bármely tisztességgel az országért dolgozó ember bármely náció tagja is volna! Hová jutott volna ez a náció, ha Bem apót hazaküldik azzal, hogy menj innen, ez nem a te országod, hisz te lengyel vagy! Ha Liszt Ferencnek azt mondják, hogy eriggy innen, hisz még magyarul sem tudsz, te német! Rengeteg ember tett sokat, vagy halt meg ezért az országért úgy, hogy közben igazából nem is volt magyar anyanyelvű, vagy nem ebben az országban született, de azáltal vált igaz magyarrá, hogy annak vallotta magát és az ország érdekében cselekedett. Erre jön valaki és kétségbe vonja a másik magyarságát csak azért mert nem az ő ordas eszméit hirdeti. Felháborító!