Rakottkrumpli

A rakottkrumpli a hétköznapok eledele. Nem tálalják fel elegáns helyeken, bár tulajdonképpen az íze miatt megérdemelhetné. Az előkelő környezetben lenézik, mert semmi olyat nem tartalmaz, aminek a kilója több lenne, mint a magyar átlagfizetés. Az elkészítése is egyszerű, az otthon talált anyagokból építkezhetünk, a legtöbb háztartásban biztosan van egy kevés kolbászféle, tojás, krumpli, tejfel. Az eddigi receptemet a hétvégén igyekeztem továbbgondolni, és mivel a hűtőszekrény beltartalma óvatos optimizmusra adott okot, így több minden került bele az ételbe, mint szokott volt, és az eredmény is olyan lett, amit érdemes az utókorra hagyományoznom. A tulajdonképpeni főzés, az anyagok előkészítésével kezdődik. Megfőzzük a krumplit és a tojást, majd megfosztjuk őket a ruháiktól. Mindkét hozzávaló hideg állapotban kell, akkor ugyanis könnyebb őket szeletelni, nem esnek szét atomjaikra. Tűzálló tálat - lehet római tál is - veszünk elő, majd tejfölt teszünk az aljára, illetve olívaolajjal, szójaszósszal gyengén meglocsoljuk. (Szeretem az olívaolajat, mert nem olyan nehéz, és sűrű, mint a napraforgóból készült társa, bár vannak olyan felhasználási módok, amikor csak az utóbbit használom. A rántás pl nem jó olívából.) ráfektetjük a szeletekre vágott főttburgonyát, (ezt lehet gyengéden sózni!) majd tojást, illetve kolbászt. A réteget reszelt parmezánnal hintjük, szeletelt paradicsomot helyezünk rá, egy szolid sajtréteg fedi még, valami otthon található sajtárúból, majd újra tejföl, és krumpliréteg.  Ezt lehet addig ismételni, míg az edény meg nem telik. A rétegeket külön meglocsolhatjuk olajjal és szójaszósszal is. Az utóbbiért már meg lettem szólva itt egyszer, de ebből nem engedek! Nagyon kellemes állagot ad a szaftnak, amely legalább annyira fontos itt, mint maga az étel! A lágy szaft, ami elkészültekor legalább félig tölti meg az edényt, és oly kellemes, ízlelőbimbókat bizsergető érzést okoz, amikor friss kenyérbéllel kitunkoljuk, tisztává varázsolván a tányért, szinte már mosogatni sem kell. Szóval, hogy szavamat szóba ne öltsem, az utolsó, lezáró krumplirétegre is tejföl kerül, majd kevés olaj, esetleg pár, szexisre előkészített pucér, húsos szalonnaszelet, és mehet be a sütőbe, 200 fokon, legalább egy órára. Az a jó, ha az összeállítást az előző napra időzítjük, és egy napot a hűtőben pihen, de azonnal is süthető. Ha kész van, a jénai tetejét levéve, további sajtréteggel illetjük, szemérmes takarót vonva a szalonna izzadó teste fölé, majd kellemes, pirosra grillezzük. Tápláló egytálétel akár az ünnepi asztalra is..