Nem éppen ünnepi téma, csak úgy az eszembe jutott. Néha az ember úgy érzi, hogy bizonyos dolgokért csak ő tesz erőfeszítéseket és időnként azt tapasztalja, hogy elege lett. Olyankor a háttérbe vonul, bár fellángolásai időnként akkor is lehetnek. Mindig előfordul azonban olyan helyzet, amivel egész egyszerűen nem tudok mit kezdeni, amikor valaki azt mondja, hogy "Én itt voltam és folyamatosan arra vártam, hogy keress! Nem is értem, hogy miért nem tetted!" Sejtetve azt, hogy mindez tulajdonképpen az én hibám. Persze kereshetett volna ő is, de erről nem szól a fáma. Maga nem tesz meg a dologért semmit, de bennem rossz érzést kelt azáltal, hogy azt sugallja, hogy mindez kizárólag az én felelősségem. Nem tudom, hogy mit lehetne kezdeni ezekkel a helyzetekkel. Gondolkodom rajta.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése