Sok embernek van baja a szüleivel. Vannak akiknek a szülei túl elevenek, sajnos olyanok is vannak akik túlságosan halottak, vannak akik mindenbe bele akarnak szólni és olyanok is, akiket semmi sem érdekel. Mindenesetre az emberekben ott van az elégedetlenség, senkinek nem jók a dolgok úgy, ahogy vannak. Nekem is problémáim vannak a szüleimmel. Anyám állandó neuralgikus pontom. Ha olyanja van, kalkuttai Teréz anyát is dühöngő vadállattá lenne képes változtatni - és ez nem is túlzás! Eddig bárhány emberrel és szüleivel sikerült megismerkednem, szívesen elcseréltem volna az enyémeket azokra. Lehet, hogy túl jó körökben sikerül mozognom? - Ki tudhatja? Tegnap anyám nálunk volt vendégségben. Azon ritka alkalmak egyike volt, amikor megígérte, aztán el is jött - ugyanis rendszerint az utolsó pillanatban le szokta mondani, méghozzá úgy, hogy az egész a mi hibánknak tűnjön. Szóval eljött. Azt kellett megállapítanom, hogy gyermeki lelkem meg lenne elégedve, ha mindig így tudna viselkedni. Azt hiszem a bizalmam is visszajönne, bár sok idő kellene hozzá, mert igen messzitől érkezne..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése