Első számú kedvencemmé lett a sörperec. Az egyik népszerű áruházban kapható zacskós kiszerelésben. Kemény és pont a kellő mértékben sós, szóval ellenállhatatlan. Éppen ezért nem is vagyok képes ellenállni és bár igyekszem egyre nagyobb köröket tenni, valamiért mindig felbukkanok a konyhában a perecet rejtő doboz közelében, hogy elvegyem az aktuálisan 'csakazutolsó' perecemet. Persze az ellenállhatatlanságból következik egy újabb kör, harc a kísértéssel szemben, majd az összeroppanás, a beletörődés és az újabb perec zsákmányolása. Azt hiszem a legjobb védekezés az, ha egész egyszerűen nem veszek és ezt másnak is ajánlom. Ugyanis képtelen vagyok megállni. Mint a Hamelni patkányfogó, csak itt én vagyok a patkány, a perec meg a furulyaszó. Ha meghallom, már indulok is..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése