Tegnap érdekes közjáték zavarta meg az átlagos hétköznap esténket. Persze, ha úgy vesszük, az is érdekes volt, hogy esett, hisz az utóbbi időben viszonylag kevés csapadék hullott, ráadásul az iránya is meglepő volt, hisz a megszokottól eltérően ezt nem fentről lefelé, hanem ezt jobbról balra történt. De itt most a macskáról lesz szó. Az többé kevésbé megszokott, hogy a macska állandóan mászkál. Van egy napirendje, aminek egy részét kint tölti, egy részét pedig bent. Általában mindkettőhöz ragaszkodik, illetve méltatlankodik is, ha ezt egyből nem fognánk fel. Este kikéredzkedett - mondtam is neki, hogy utálni fogja a dolgot, de nem hallgatott meg - majd nem sokkal később jelentkezett is az udvari ajtónál, de furcsán nyávogott. Akkor már vele volt egérke is, és bizonyára ismeri a regulát, hogy tele szájjal nem beszélünk. Ajándéknak hozhatta, esetleg azért, hogy mi is játszhassunk vele, de éppen elég az, hogy a gyerek széthagyja a játékait, nem szükséges a macska játékát is kerülgetni, főleg úgy, ha az gyorsabban szalad nálunk. Szinte kezdtük már megszokni azt, hogy apró műanyag kockákra lépünk - bár nyilván egy egérke sokkal kevésbé bök - mégsem ragaszkodtunk ahhoz, hogy élőben kipróbáljuk. Így a macska nem tudta kiélni karitatív hajlamait rajtunk, egérke kint maradt, de azért eljátszottak egymással, míg az apró rágcsáló el nem romlott. Nem kerestem meg rajta a 'made in prc' feliratot, de biztos vagyok benne, hogy akár a gyerekjátékok, az egérkék sem garanciálisak és gyorsan romlanak. A macskát nem viselte meg túlságosan az eset, de azért nem rámolt el maga után, a játékot - még ha rossz is, nem rakta el a helyére. Van azért még hova fejlődnie. Majd a következő egérkénél gyakorolni fogjuk..
2013. október 17., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése