Szervblog

Míg fiatal voltam nem kellet gondot fordítanom a különféle szerveimre és azok állapotára. Azt mondják, az ember harminc éves koráig garanciális, a problémák mindig a jótállás letelte után jönnek elő. Régebben talán nem csináltam ekkora problémát a kisebb sérüléseimből, de mostanság egyre hangsúlyosabban érzem azt, hogy az idő nem múlik el nyomtalanul felettem. Azok a dolgok, amik még nyírfa koromban alig viseltek meg, mostanság hosszan tartó kínokat okoznak. Emlékszem arra, hogy gyermekként milyen jóízűeket estem salakon bicajjal, és a horzsolásokat is meglehetősen jól viseltem - bár lehet, hogy a folyamatban nagy szerepet játszik az idő jótékony hatása, de a mostani 'harctéri' sebesülésemet eléggé nehezen tűröm. A hétvégén sikerült aszfaltúton elesnem, és lejött egy szép darab bőr a könyökömről. Katonadolog - mondták a szüleim régebben, meg azt is, hogy ebcsont beforr. A látható sérüléseimen túl valószínű, hogy a könyököm is odacsaphattam, mert mostanság fedeztem fel, hogy nem csak a nyúzott bőr fáj csak, hanem odabenn a mélyben is titkos féreg foga rág. Ha abból indulok ki, hogy a múltkori focizás után is közel egy hónapig fájt a tenyerem, akkor hosszabb lélegzetű szenvedelemre készülhetek most is. Bár az is lehet, hogy csak valami nagyon ki akar jönni a könyökömön..