2008. november 17., hétfő

Meglepetés

A gyötrő gondolatok ellenére a hétvégén kellemes meglepetés is ért. A közelmúlt eseményei miatt hullámokban tör rám a kétségbeesés és a megnyugvás. Mindig kell lennie valaminek, amitől az ember kényelmetlenül érezheti magát - hol a munkahelyével, hol pedig a saját utódjával kapcsolatban. Azt mondják, hogy akkor szép az élet, ha zajlik. Azért ezzel szívesen vitatkoznék, inkább az állóvizet szeretném, mint a sebesen rohanó, mindent magával ragadó, bömbölő árvizet. Ebbe a kettős gondolatvilágba csempészett némi jókedvet egy dolog. Talán egyel nőhet azok száma akiket a jövőben barátaim között tudhatok. A kezdetek mindenesetre biztatóak, csak így tovább! Drukkolok magamnak, bár ezek a dolgok többnyire nem rajtam szoktak múlni..

Nincsenek megjegyzések: