Megfogadtam, hogy amíg nem rendeződik a helyzet itt, nem fogok ide írni, most mégis eszembe jutott pár gondolat, ami itt és most időszerű. Mit akarnak a Bloggerek? - Nem tudhatom. Apró, füleim és szemeim által határolt személyes univerzumom foglyaként csak a saját vágyaimat tudom kivetíteni a jelenlegi helyzetre. Mindenki mást akar, de egyben általában egyet szoktunk érteni - a Blogger blogolni akar. Azért jött ide, és ennek a reménye tartja még itt. Jómagam is a megszokás rabja vagyok, nehezen mozdulok, noha az élet más területén tudatos és Öntudatos vásárlónak tartom magam. Az is tudom, hogy semmi sincs ingyen. A Blogtér is üzlet, aminek mi apró fogaskerekei vagyunk. A Bloggerek írnak, az emberek olvasnak és a hirdetők meg Örülnek. Ez az a bolt, ami mindenkinek jó. De most homok került a fogaskerekek közé. Nagyon nem mennek jól a dolgok. Ami nem is lenne baj, ha ez a hely egyedül álló szolgáltatásokat nyújtana nekünk, amiért itt kellene maradnunk. Mostanság kitekintve a világ ebbéli palettájára, meg kellett állapítanom, hogy a most bevezetett, 'vadiúj' dolgok már már hol régóta működnek. Méghozzá jól. Kicsit olyan vidéki bolt érzése van az embernek, ahol Mari néni kedves mosolya sok mindenért kárpótolt. Viszont mióta a boltját felújították, már nem a régi. Nem köszön, a villany is kiégett, tej sincs csak folyamatos ígérgetés. Időnként a fejünkre esik egy egy vakolatdarab, és a háttérben hallatszik a mérges férj zsémbelése a raktárból. Nem tudom meddig lehet ezt így bírni. Egyes vásárlók kitartanak még, Öntik belénk a lelket, noha ott van a Sanyi bácsi üzlete a szomszéd utcában, ahol előre köszönnek és van világítás is és a tej mindig friss..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése