2008. augusztus 28., csütörtök

Nehéz

Felejteni nehéz. Már ha az ember direkt és előre megfontolt módon próbálja meg. Zsigerből amúgy egyszerű, egyik fülemen be, a másikon ki. De ami az általában fontos dolgokkal maguktól megtörténik, amit szeretnék és erővel akarnék, az nem megy, sőt tudattalan álmaimban rendre előbukkan. Állandó szénásszekeremről van szó. Amíg ébren vagyok szorítom magam arra, hogy ne gondoljak rá, írási kényszerem is elfojtom, hisz úgysem válaszolna rá, de amint lehunyom a szemem megszűnik a gát, és mint az addig korlátok közé szorított víz megtalálja a legkisebb rést és előtör, úgy kerülnek elő a vele kapcsolatos gondolatok. Ma is vele álmodtam. Csupa olyan dolgot csináltunk ami éberen elképzelhetetlen. Találkoztunk, beszélgettünk, meghívtuk egymást cukrászdába, szóval nagyon jó volt együtt. De ekkor csörgött az a fránya vekker és a szép illúziónak vége szakadt és megint kényszeríthetem magam arra, hogy ne gondoljak rá. Rossz ez a kettősség nagyon..

Nincsenek megjegyzések: