Dzsambalink

Egy furcsa névadás történetét mesélem el pár szóban nektek. Még ifjúkoromban történt, valamikor a kilencszázhúszas évek derekán az afrikai őserdő mélyén. Barátaimmal és professzorommal a híres Alterhund professzorral az entomológia elismert szaktekintélyével a dzsungelt jártuk új, felfedezendő rovarfajták után kutatva. Táborunk nagy volt, utunk veszélyekkel teli. Leginkább a folyókon közlekedtünk, lévén akkortájt az erdőn keresztül még nem vezettek utak. Egy alkalommal a vad és fékezhetetlen, ámde festőien szép Nyjalahu folyón ereszkedtünk le csónakunkkal és kísérőinkkel. A folyó, érkezésünk hírére vad tombolásba kezdett. Lehet, hogy az este lehullott, addig sosem látott mennyiségű csapadék volt az oka inkább, de akkortájt azt gondoltam, hogy ez a természet haragja, ami ellenünk irányul, mert megzavartuk a szent erdő nyugalmát. A folyó számtalan tajtékot vetett, ahogy vadul tört előre a zúgókon keresztül, de mit volt mit tenni, menni kellett, kikötni lehetetlenség volt. Bennszülött kormányosunk minden erejével azon volt, hogy egyenesben tartsa a lélekvesztőnket - ma azt mondanánk, szakmája mestere volt - de az igazság az, hogy kisgyermek kora óta ezen a vidéken él, és ismeri, mint a tenyerét. Az addig olyan nyugodt és megrendíthetetlen tudós azonban teljesen pánikba esett! Megmagyarázhatatlan okból át akarta venni a kormányt, de szerencsére a felhalmozott csomagoktól képtelen volt a bárka hátsó részébe jutni. Torkaszakadtából kiabált a kormányossal az anyanyelvén: Dzsamba, links!!! Mármint, hogy tartson balra, mert megmenekülésünk zálogát abban látta, ha a folyó bal oldalán maradunk. Hogy szavait megfelelően nyomatékosítsa, karjaival folyamatosan csapkodott, mint egy megvadult, hatalmas keselyű. Komolyan aggódtam, hogy belevész a folyóba emiatt! Az út végére teljesen be is rekedt. Professzorom a rovartan kiemelkedő tehetsége, de a kormányzáshoz nem ért. Dzsamba biztos kézzel fogta a rudat és szerencsére ne m hallgatott a pánikba esett apró németre és a jelek szerint nem is érti a nyelvet. A táborban derült ki később, hogy a teherhordóink a háta mögött új nevén nevezik már a nagy embert. Rajta maradt a Dzsambalink. Mi sem tudtuk ezután másképp szólítani.. A mű BDK felhívására született..