Nagy Levin munkássága kora fiatalságom idején megfogott, így mindenképpen el szerettem volna menni egy róla elnevezett étterembe. Annak idején felfedeztem egyet Szada és Gödöllő között és minden alkalommal, amikor elmentem előtte, megfogadtam, hogy ide egyszer el fogok jönni. Azóta persze a hely megszűnt és átalakult, így az álom is szertefoszlott. Egészen mostanáig, amikor is megéhezve Csepelen ráakadtunk a helyre. A nevén túl semmit nem tudtunk róla, de elhatároztuk, hogy ki fogjuk próbálni. A hely Csepelen, a hév végállomás mögött helyezkedik el. Kívülről nem látszik semmi extra, bal oldalt a tízemeletesek tömbjei, előtte a hév végállomás, a hely pedig beleillik a régi csepeli főutca hangulatába. Az ember hajlamos első blikkre ítélni, a környezet alapján azt gondoltuk, hogy ez bizonyára egy igazi késdobáló lesz. Nagyobbat nem is tévedhettünk volna. A hely saját és kulturált parkolóval rendelkezik, saját udvarában, illetve rendkívül családias miliővel - odabent. Meleg volt és hangulatos berendezés, szemben a korábban megismert Pastrami nevű budai csodával. Az étlap jópofa, ügyesen építenek a Rejtői hangulatra. A gyerekeket egy lufihajtogató-művész szórakoztatta, az étel finom volt és elegendő, bár az árszint a közepesnél kissé magasabb volt (lehetett kártyával fizetni és a mellékhelyiségek is kulturáltak voltak.), de így sem érte el a Pastrami árszintjét. Ha a Levin és az utóbbi között lehetne csak választani, mindenképpen a Levint ajánlanám. Szerintem hagyni kellene az előítéleteket pro és kontra is, hagyni a budai álflancot és el kell menni Csepelre és enni végre egy jót. Még biztosan hallani fog a hely rólunk..
2014. december 29., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése