2014. december 19., péntek

Azon gondolkodom

Amíg még lehet, gondolkodom. Most vagy hülyülök vagy csak nem látom be, de amíg nem leszek annyira csökött mint egy kis marék moha, addig felvághatok ezzel a szóval - gondolkodom. Persze utána is tehetem, mert jelenleg még nem látom át egy kis moha túlélési praktikáit, de lévén, hogy évmilliók óta jelen lehetnek a közelünkben, amit csinálnak, bármi is legyen az, jól csinálhatják. Szinte biztos az, hogy mikor már nem leszek, még lesznek mohák, hacsak a végünk, egyetlen közös véggé nem válik - ebben az esetben mire is ez az egész felhajtás? Szóval a kérdés az, hogy ha már nem leszek, mi is lesz ezzel a sok hülyeséggel, amit leírtam? Számos író agyában merülhetett ez a kérdés fel, nem is azért mondanám, mert azonos polcra akarnám magamat állítani velük, hiszen, ha én a legalsó polcon vagyok, akkor Tolsztoj vagy Bulgakov nagyjából a nap magasságában foglalhat helyet, de lehet hogy őket is érdekelte ez. Lekapcsolják a villanyt és oda az egész, vagy csendesen benövi az egészet a moha?

Nincsenek megjegyzések: