Amíg még lehet, gondolkodom. Most vagy hülyülök vagy csak nem látom be, de amíg nem leszek annyira csökött mint egy kis marék moha, addig felvághatok ezzel a szóval - gondolkodom. Persze utána is tehetem, mert jelenleg még nem látom át egy kis moha túlélési praktikáit, de lévén, hogy évmilliók óta jelen lehetnek a közelünkben, amit csinálnak, bármi is legyen az, jól csinálhatják. Szinte biztos az, hogy mikor már nem leszek, még lesznek mohák, hacsak a végünk, egyetlen közös véggé nem válik - ebben az esetben mire is ez az egész felhajtás? Szóval a kérdés az, hogy ha már nem leszek, mi is lesz ezzel a sok hülyeséggel, amit leírtam? Számos író agyában merülhetett ez a kérdés fel, nem is azért mondanám, mert azonos polcra akarnám magamat állítani velük, hiszen, ha én a legalsó polcon vagyok, akkor Tolsztoj vagy Bulgakov nagyjából a nap magasságában foglalhat helyet, de lehet hogy őket is érdekelte ez. Lekapcsolják a villanyt és oda az egész, vagy csendesen benövi az egészet a moha?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése