Köd van

Köd van az egész országban. Ilyenkor, az autósok egy jelentős része, mintegy önigazolásként szereti kisütni a hátsó ködzárófényével a mögötte haladók szemét még akkor is, amikor a kocsik sűrű, tömött sorokban közlekednek. Ez a fény, legalább olyan erős mint a féklámpa és eléggé bántó is és ugye a gépkocsivezető mondhatja azt, hogy ő csak óvatos és különben is köd van! Mikor használjon ködlámpát, ha amúgy egész évben csak ilyenkor van köd? Persze, amikor szóvá teszik ezt, akkor jön a válasz, hogy ő nem fog figyelni arra, hogy ki mikor jön mögötte, hogy majd kapcsolgassa a fényt ezek szerint. Eddig azt hittem, hogy a vezetés folyamatos figyelésből áll, éberen kémleljük a környezetünket, kapcsolókat működtetünk, pedálokat nyomkodunk és tekerentyűket tekergetünk. Ezen cselekmények összességét nevezzük eztán vezetésnek. De egyes emberek ezt nyilván másképp gondolják, mert szerintük a vezetés abból áll, hogy beülnek, indítanak, bekapcsolják az összes kapcsolót, amit csak akkor kapcsolnak majd ki, ha megállnak. Szerencse, hogy egyelőre még a kormányt hajlandóak tekerni, mert milyen dolog már, hogy ide-oda kell azt a vackot tekerni, meg figyelni azt, hogy merre is megy az út? Pedig mehetnének egyenesen, tökön, paszulyon keresztül is..