Sajnos magam vagyok kénytelen bizonyos dolgokat megtenni, mert a mondás is így szól: - Magad uram, ha Olgád nincsen! így tegnap például sütésre adtam a fejem, noha távol áll tőlem a dolog és nem is igazán szeretem. A főzésben kiélhetem a kreativitásom, mert ha megváltoztatom az összetevők arányát, az étel íze változik meg. A süteménynél azonban másképp van, ott a recepttől való eltérés nem új ízt, hanem selejtet fog eredményezni. Tehát a leirat betartása fontos, ugyanakkor bármikor előfordulhat az, hogy egy nyomdahiba vagy elfelejtett technikai bravúr miatt a késztermék mégsem lesz olyan, mint a fotón szereplő. Sőt, nyomokban sem. Az élet nem tolerálja a próbálkozást - bár elsőre jó ötletnek tűnt a sütőpapír a tepsibe, mert így egyből kijött a süti belőle, de viszont cserébe nem tudtam leszedni maradéktalanul az édesség aljáról, szinte összelényegült vele. Nem tudom, hogy mennyire erénye ez a receptnek, de megkóstoltam egy olyan részt, ahol rajta volt a sütőpapír és azt, ahol nem és alig elhanyagolható a különbség. Némileg még aggaszt az elfogyasztott sütőpapír nem ismert élettani hatása, de ha túlélem a hetet bélcsavarodás nélkül, nagy baj nem lehet. Azért lehet, hogy inkább mégiscsak kellene egy Olga, aki még sütni is tud..
2014. január 6., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése