Mire jó a kártya? Nem a magyar vagy franciakártyáról van szó, amivel kikapcsolódásként el lehet szórakozni, akár egyedül, vagy éppen társaságban verve a blattot, hanem bizonyos üzletek, (fogalmazhatnánk úgy, hogy elitklubok - ahova a 'szerencsések' vásárlási jogot szerezhettek általa, és a szerencsétleneknek (mint például én is) díszkíséretet illene adni az áruforgalmazás szentélyének látogatásához.) vásárlásra jogosító papírjairól. Földi halandó ilyen irat nélkül nem léphet be ezen helyre (Passzport jeszty? Ha nem, akkor davaj!) ami felfogható bizonyos szerencsének is, mert ez azt jelenti, hogy engem mindenképpen, de az erősen vágyakozó nőneműeket is képes tartósan távol tartani. Mindaddig, míg kézen közön sikerül szerezni kölcsön egyet. Ez olyanfajta euforikus örömet szokott okozni azokban, akiknek a személyi száma páros, mintha megkapták volna Fort Knox kulcsát egy negyed órára, bár itt a javak áramlása inkább fordított irányú. Egyetlen szerencse a szerencsétlenségben az, hogyha a férfi kellően állhatatos, szabadidőt szerezhet általa. Míg az oldalborda vásárolgat, ő élhet a saját szenvedélyeinek. Drágán megváltott szabadidő ez, de mégis egy kevés az örömökből. Becsüljük meg, még ha oly sokba is kerül..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése