Olvasom, hogy hazánk egyik nagyja az országunk vezércsillagának köszönné meg a válogatott szereplését, hogy az aranylábú gyerekek a véletlennel határos módon kijutottak az EB-re. Egy 'viccet' is elmesélt, amely szerint az illető nem szeretne arra ébredni reggel, hogy az éjszaka folyamán norvéggá lett. Erről meg nekem jutott eszembe az, hogy mennyire nem vagyunk mi egyformák! Én ugyanis szívesen ébrednék arra a hírre, hogy elnorvégosodtam. Az, hogy a foci-válogatottunk éppen leszerepelt, fel sem venném, hisz ezen a területen a válogatott nem kényeztetett el, nem hiszem, hogy nyugtalanul hálnék miatta. Sokkal jobban tetszene, hogy az országom Európa egyik leggazdagabb országa és azért sem kellene aggódnom, hogy életem alkonyán miből is fogok nyugdíjat kapni. Amikor azt hallanám a hírekben, hogy Közép-Európában valami önjelölt népvezér már megint hülyeségeket beszél, legfeljebb átkapcsolnék egy sportcsatornára nézni egy kis minőségi labdarúgást vagy kimennék a spejzba egy kis füstölt heringért.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése