Csodálkozom magamon, hogy hogy tudok nap mint nap ennyi hülyeséget összeírni? Ez visszatérő kérdés, de mindig megrökönyödöm saját magamtól és az oldalon lévő postok számát mutató számon. ha valaki ezt elmondja nekem fiatal koromban, hogy különösebb kényszerítő erő nélkül ennyit fogok írni, azt körberöhögöm. Annak idején, amikor irodalomtanári kényszerítésre József Attila - Téli éjszaka c. verséről 14 A4-es oldalt kellett írni megadott sortávolsággal és betűmérettel - na ennek fényében és az akkori érzéseimmel különösen meglepő. Ugyanakkor viszont minden ilyen külön rácsodálkozás tovább növeli a számlálót, ami ettől is szép nagyra dagad, alapot adva egy újabb, még nagyobb rácsodálkozásnak. Csak hanyatt ne essek önnön nagyságomtól. :-)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése