Olvasom, hogy valamelyik kormánytag vagy egy kormánytag alkalmazásában álló tisztviselő
azzal példálózott a színházigazgatók kinevezése kapcsán, hogy mennyire igazságtalan
helyzet az, hogy ők csak a pénzt adják, de beleszólásuk nincs a dolgok menetébe. Jó
reggelt, kedves Kormány! Nem ismerős ez a helyzet valahonnan? Ezt a dolgot ugyanis úgy
hívják, hogy adó! Az adót ugyanis fizeti az ember, de nincs beleszólása abba, hogy mire
költik. Hogy mit tetszenek mondani? Igazságtalan? Ejnye! Remélem majd levonják belőle a
megfelelő következtetést! Vagy adót csak fizetni rossz, beszedni már sokkal kellemesebb?
Ja, hogy akkor rögtön nem is annyira igazságtalan a dolog..
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: politika. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. december 9., hétfő
2018. április 9., hétfő
Egy idézet a mai napról.
Sajnos ez jutott eszembe csak:
– Egy nagyon régi demokráciából jött – mondta Ford.
– Úgy érted, a gyíkok földjéről?
– Nem – mondta Ford, aki erre az időre egy kicsit racionálisabb és következetesebb lett, mivel a kávéját végre leerőszakolta a torkán.
– Nem ilyen egyszerű. Egyáltalán, semmi sem ennyire egyenes és egyszerű. Az ő világában az emberek emberek. A vezetők a gyíkok. Az emberek utálják a gyíkokat, a gyíkok irányítják az embereket.
– Furcsa – mondta Arthur. – Nem azt mondtad, hogy az egy demokrácia?
– Azt mondtam – válaszolta Ford. – Az is.
– Nos… – mondta Arthur és remélte, hogy nem hangzik röhejesen korlátoltnak amit mondani készül – miért nem szabadulnak meg az emberek a gyíkoktól?
– Ez isten bizony nem jut az eszükbe – mondta Ford. – Megvan a szavazati joguk és mindnyájan nagyon remélik, hogy a kormány amire szavaztak, az többé-kevésbé az a kormány, amit szeretnének.
– Úgy érted, hogy tulajdonképpen szavaznak a gyíkokra?
– Ó, igen – mondta Ford egy vállrándítással – természetesen.
– De – és Arthur ismét az egésznek az értelmét szerette volna tudni – miért?
– Mert ha nem szavaznak egyik gyíkra sem – válaszolta Ford –, akkor talán a rossz gyík kerül be a parlamentbe. Van gined? – Mi? – Azt kérdeztem – mondta Ford és hangjába a türelmetlenség érzése lopózott –, hogy van-e itthon gin?
– Megnézem. Mesélj még a gyíkokról. Ford ismét vállat vont.
– Néhányan azt mondják, hogy ez a legjobb dolog, ami valaha is történt velük – mondta. – Természetesen a gyíkok igazán rosszak, abszolút és a legteljesebb mértékben rosszak, de hát valakinek ezt kell mondania. – De hát ez borzasztó – mondta Arthur.
/Douglas Adams/
– Egy nagyon régi demokráciából jött – mondta Ford.
– Úgy érted, a gyíkok földjéről?
– Nem – mondta Ford, aki erre az időre egy kicsit racionálisabb és következetesebb lett, mivel a kávéját végre leerőszakolta a torkán.
– Nem ilyen egyszerű. Egyáltalán, semmi sem ennyire egyenes és egyszerű. Az ő világában az emberek emberek. A vezetők a gyíkok. Az emberek utálják a gyíkokat, a gyíkok irányítják az embereket.
– Furcsa – mondta Arthur. – Nem azt mondtad, hogy az egy demokrácia?
– Azt mondtam – válaszolta Ford. – Az is.
– Nos… – mondta Arthur és remélte, hogy nem hangzik röhejesen korlátoltnak amit mondani készül – miért nem szabadulnak meg az emberek a gyíkoktól?
– Ez isten bizony nem jut az eszükbe – mondta Ford. – Megvan a szavazati joguk és mindnyájan nagyon remélik, hogy a kormány amire szavaztak, az többé-kevésbé az a kormány, amit szeretnének.
– Úgy érted, hogy tulajdonképpen szavaznak a gyíkokra?
– Ó, igen – mondta Ford egy vállrándítással – természetesen.
– De – és Arthur ismét az egésznek az értelmét szerette volna tudni – miért?
– Mert ha nem szavaznak egyik gyíkra sem – válaszolta Ford –, akkor talán a rossz gyík kerül be a parlamentbe. Van gined? – Mi? – Azt kérdeztem – mondta Ford és hangjába a türelmetlenség érzése lopózott –, hogy van-e itthon gin?
– Megnézem. Mesélj még a gyíkokról. Ford ismét vállat vont.
– Néhányan azt mondják, hogy ez a legjobb dolog, ami valaha is történt velük – mondta. – Természetesen a gyíkok igazán rosszak, abszolút és a legteljesebb mértékben rosszak, de hát valakinek ezt kell mondania. – De hát ez borzasztó – mondta Arthur.
/Douglas Adams/
2017. június 23., péntek
Úgy!
Úgy vélem, hogy arról a politikusról, aki élete felét Teréz anyaként, másik felét utcai sorozatgyilkosként tölti, nem lehet azt mondani, hogy igazi nagyformátumú példakép lenne. A legenyhébb dolog, ami eszembe jutna róla az, hogy ellentmondásos személyiség és amíg a történelem nem tisztázza a szerepét, nem kéne előre szentté avatni. Habár a történelmet mi magunk írjuk, az sem megfelelő, ha a mérleget csak a jó cselekedeteiből vonjuk le - feltéve, hogy volt neki egyáltalán ilyenje - a rosszról meg nem veszünk tudomást. Mindez csak úgy az eszembe jutott, miközben a körmeim reszelgettem. Szóra sem érdemes..
Címkék:
politika
2017. május 23., kedd
Sok
Nézegettem egy közvélemény kutatást és őszintén meglepődtem a dolgon. Már maga a kérdés is
furcsa lett volna egy boldogabb világban, de ha minden hülyeségről meg lehet kérdezni az
embereket, akkor erről miért ne lehetne? Mondjuk a kérdés olyasmi, mint a hisz-e ön a
húsvéti nyúlban átpolitizált változatban, jelen esetben így ez imigyen hangzott: Úgy
gondolja-e, hogy a tüntetéseket Soros pénzeli és/vagy irányítja? (Igen vagy nem) A meglepő
a nagyon magas igen százalék volt, mert szerintem 42 az ebben az esetben elég sok. Ezek
után tényleg kíváncsi lennék arra, hogy hány százalék lenne az, aki valósnak gondolja a
húsvéti nyulat, esetleg a télapót - persze szigorúan a választókorú népességre korlátozva
a válaszadók táborát. Mondjuk, lehet, hogy meg sem lepődnék az eredményen úgy igazán..
Címkék:
gondolatok,
politika
2017. március 9., csütörtök
Befektetési tipp
Olvasom a kormány legújabb tervét a multik megregulázására, ami eleve veszett fejsze nyelének tűnik és erről jut eszembe egy korábbi olvasmányom, ami bizonyos skandináv országok állampolgárairól szól. Ott ugyanis, a bankok negatív kamatot adnak a számlákon tárolt pénzre, azaz kiszámlázzák a pénz őrzésének és tárolásának a költségeit. Viszont egyes polgárok kitalálták, hogy ha a megtakarításaikat az adóhivatalnak küldik be túlfizetésként, az adóhivatal a jogtalanul náluk lévő pénzre törvényben rögzített kamatot kell, hogy fizessen. Szóval a negatív banki kamatot lecserélik egy rögzített, de pozitív kamatra. Zseniális húzás, ráadásul hol is lehetne nagyobb biztonságban a pénzed, mint az adóhivatalnál? Szóval ez jutott eszembe erről is, hisz az eredmény biztos ebben az esetben is. A multikra kivetett igazságtalan sarc következménye kötelezettségszegési eljárás lesz az EU-nál és egy általános nyolc osztályát végzett ember megmondhatja, hogy ezeket a pereket a korábbi évek gyakorlatának (és a jó hírünknek és a kormány megítélésének megfelelően) biztosan bukni fogjuk, tehát a befizetett adó, kamatokkal együtt vissza fog járni. Szóval gyanús az, hogy az egész a multik ármánykodása, hisz egy kormány magától nem lehet annyira hülye, hogy egy eleve vesztett csatába önként és nagy kardcsörtetés közepette bevonuljon, ha tudja, hogy az egészet kamatostul fogják visszafizetni ezeknek a cégeknek. Szóval ebből a dologból jól nem lehet kijönni, hiszen ha az egész kereskedelemre hoznak általános szabályt, akkor megszívatják vele a hazai kereskedőket is, ha sávos, csak a multikra érvényes szabályokat hoznak, akkor meg szinte biztos a remekül kamatozó befektetési lehetőség. Szóval biztos, hogy ezt a multik akarják így..
Címkék:
politika
2016. április 27., szerda
Visszatérve
Épp az eszembe jutott az, hogy enyhén szólva visszás cselekedetnek tűnik az, ha valaki újságjában előrángatnak egy politikust azzal, hogy annak idején ellopott egy telefonkönyvet, ha az illető párt, akié az újság, közben az egész postahivatalt síbolta el. Részben nem is hiteles az egész, részben meg ki is lóg a lóláb. Úgy gondolom, hogy a lopás értékhatártól függetlenül bűn és nem lesz valaki attól ártatlanabb, ha rámutat valaki másra azzal, hogy tanítóbácsi, a Pisti is lopott tavaly.
Címkék:
politika
2016. április 1., péntek
Kódbeszélők
Értem én, hogy terrorveszély van, ilyenkor le kell hallgatni Mari nénit, hogy hogy alakul a tojásárfolyam a piacon és ha a fifikás vénasszony titkosítót tenne a telefonjára, akkor börtönbe vele, hisz aki könnyebb mint egy kacsa, az fából van, következésképp - boszorkány! Vagy terrorista. Az jutott eszembe, hogy nyilván aki terrorista és terrorcselekményt készítene elő, esetleg elhatározta, hogy felrobbantja magát a piactéren, nyilván őt nem fogja érdekelni az, hogy két évre is bevarrhatják az asztráltestét a kóterbe, ha titkosított beszélgetést folytat. De mi számít titkosított beszélgetésnek? A történelemből tudjuk, hogy Amerika azért (is) nyerte meg a háborút, mert a kódolt rádióadásait nem tudták feltörni. Mondjuk senki nem tudta azt, hogy navaho indiánokat használtak kódolásra, hisz navahoul igen kevesen beszéltek és akik igen, azok mind Amerikában éltek. Szóval ez maga a tökéletes kulcs, hisz egy másik navaho nélkül feltörhetetlen. Szóval, ha Magyarországon terrorhelyzetben két navaho telefonon beszélget és a kormány ezt nem képes lehallgatni és értelmezni, akkor két évre elítélhetőek, hisz egyértelműen kódolt beszélgetést folytattak. A saját, kitalált nyelven beszélőkről már nem is szólva. Szép új világ jön, már itt toporog a kapuban!
Címkék:
politika
2016. február 25., csütörtök
Polgárőrség
Naivan eddig azt hittem, hogy a Polgárőrség egy olyan önkéntesekből álló szervezet, amelyiket polgárok alapítanak azért, hogy tevőlegesen is tegyenek a településükön uralkodó bizonyos helyzetek ellen, járőrözéssel és egyéb módokon javítva a közbiztonságot. Amúgy ezért nem kérnek ellenszolgáltatást, mintegy hobbiból végezve ezt a tevékenységet. Nagyobbat nem is tévedhettem volna. Ugyanis, ahogy ez a hírekből tudható, ez a szervezet valami félkatonai milícia, akik gyakorlatilag mint az önkormányzat magánhadserege működik. Így tehát, ha mondjuk a polgármestert zaklatnák holmi tévések kellemetlen kérdésekkel, a polgi a Polgárőrséget hívja, akik természetesen azonnal érkeznek és ellátják a túlzott egyenlőségben hívő tévéseket vagy csak feltartják őket addig, amíg a vezető el nem tűnik a balfenéken. Nem mondják neki azt, hogy a saját idejével rendelkezzen, Béla bácsi!, vagy majd ha lehúztam a műszakom a téeszben, tudok csak jönni estefelé, hanem ugranak és jönnek, mintha főállásban lennének önkéntesek. Ami viszont csak az én világomban furcsa, de ezt már kezdem megszokni..
Címkék:
gondolatok,
politika
2016. február 22., hétfő
Valahogy
Nyilván az ember nagyon kis szeletét láthatja a világnak akkor, ha épp kiruccan valahová a szomszédba, körülnéz és már jön is haza, de az ember úgy érzi, hogy van némi különbség. Talán csak nem a kötelező kincstári pesszimizmus mondatja az emberrel azt, hogy mintha azért haladnánk. Szemmel látható a dolog, a tavalyi állapotokhoz képest is, meg azért is, mert az északi szomszédaink választásra készülnek. Biztosan nem jó helyeken jártam, de a választási plakátok szépen sorakoznak az út- és egymás mellett. Egyik sincs összefestve, nincsenek rajta gyalázkodó szavak, nincsenek megrongálva vagy letépve. Nem igazán követem a szlovák belpolitikát, a lelki üdvöm érdekében a magyart se biztos, hogy kéne - vagy inkább helyette a szlovákot, mégis? De nincs talán az a féktelen düh, ami idehaza a politikát jellemzi, vagy nem annyira látványos. Persze, mi azért jobban teljesítünk, a gazdaságunk dübörög, az autó már sebességben van, a gumik füstölnek, a murva fröcsköl mindenfelé, a többiek szépen maradnak el, a különbség közöttünk egyre csak nő, ahogy ilyenkor kell. Egy aprócska probléma van csak, ők mintha előre mennének, mi pedig hátra.
Címkék:
gondolatok,
politika
2016. február 17., szerda
Disznó hét
Úgy fest, hogy nem tudok lejönni az anyagról! Mármint ami a disznó szerencsémet illeti, azaz Pemzlike megérkezését a családba. Ezzel kapcsolatban olvastam egy érdekes dolgot az ő családjáról és egy kicsit megpróbáltam az információkat összefésülni a napi politikával. Szóval a fogadott lányoméknál egy kicsit másképp mennek a dolgok, már ami a gyereknevelést és a női princípiumot illeti. Ugyanis bozótdisznóéknál, ahogy az ecsetfülű disznót más néven illetni szokták, a kan dolga a gyereknevelés. Tehát ha arrafelé nyilatkozna egy jótorkú egyed a helyi hírharsonának a női princípiumról és a nők helyét illetően a családban, huszárosan el lenne zavarva, mehetne vissza kis vadmalacokat pesztrálni és háztartást vezetni, míg a nők nyugodtan kiteljesíthetnék magukat a bozótban mással. Ami azért is meglepő egy kicsit, hiszen a disznó emlős állat és a csecs, amiből a tej jön, továbbra is a nőstény felszerelése. Nagy szerencse, hogy mi nem vagyunk disznók.
2015. december 10., csütörtök
Gyíkok!
Douglas Adams valamelyik útikalauz könyvében olvastam egy történetet amit Ford Prefect mesél el egy gyíkvilágról, ahol szintén élnek emberek, de a világ politikai vezetői gyíkok. A világ természetesen demokratikus, a gyíkok szavazás útján kerülnek hatalomba, sőt, alapvetően az emberek juttatják őket hatalomhoz. Még természetesebb, hogy a gyíkok jól elnyomják az embereket, gátlástalanul kizsákmányolva őket. Ennek ellenére az emberek szívesen szavaznak a gyíkokra. Felmerült a kérdés Arthur Dentben, hogy ha így van, az emberek miért nem lázadnak fel és miért nem kergetik el az elnyomóikat? Nos azért, mert attól tartanak, hogy ezáltal egy még rosszabb gyík kerülhetne hatalomba! Vicces, nem? Gyíkvilág, emberekkel, ahol azért hagyják magukat elnyomni az emberek, mert félnek a változástól és attól, hogy csak rosszabb lesz minden! Aztán persze megnéztem a tegnap frissen közölt pártpreferencia adatokat az újságban és lehervadt az arcomról a mosoly. Mégsem olyan vicces a dolog! Tulajdonképpen sírni tudnék rajta inkább..
Címkék:
gondolatok,
politika
2015. november 24., kedd
Rohadás
Rohadunk megfele. Az állami propaganda szerint jól élünk, dübörög a gazdaság, minden jó ahogy van, a pénzünkből látványberuházások készülnek, jelentősen túlárazva, európai uniós pénzekkel megspékelve. Csak kár, hogy ebből itt lenn, a mocsári gólyahír szintjén nagyon nem látszik semmi. Mert ugyan szép dolog a stadion, de oda nem fognak beengedni engem, hogy délutánonként kapura rugdossunk a kölökkel, noha a népegészségügy volt a kimondott kimondatlan célja, illetve indoka a beruházásnak. Ugyanakkor a tényleges egészségügy mérföldekkel a béka alatt jár már most is. Emlékeim szerint mondjuk 8 éve sem volt jó, ha így vesszük soha nem volt az, de akkor még láttuk a békát. Most mesélte a kolléganőm, hogy laborvizsgálatra két hét múlva kapott időpontot, TB alapon. Pedig a fizetési kartonunkon a TB-re levont összeg jelentős tétel - és ez csak egy labor. Reumatológushoz legalább 3 hónap a várakozás, hasonló időt tapasztaltam én is a bőrgyógyásznál, de ct vagy mr vizsgálatra fél évet kell minimum várni. Mire sorra kerülsz vagy meggyógyultál magadtól, vagy alulról szagolod az ibolyát. Ugyanakkor ha fizetsz érte, már másnap sorra kerülsz. Ha az utazó laborost hívod, másnap megjelenik nálad, leveszi a vért és harmadnapra a postaládádban találod az eredményt, úgy ahogy azt kellene, ráadásul ehhez ki sem kell mozdulnod otthonról. Ez remek, de ennek ára van. Persze mondhatnám azt is, hogy tojok az egészre, amíg megtehetem, hogy fizetek, addig jó nekem. De két problémám van, az egyik személyes és pont a bérkarton egy soránál van. Miért vonnak le egy jelentékeny összeget, ha ezért nem kapok semmit? Ha kimondanák, hogy holnaptól fizetni kell mindenért, sokkal tisztább (nem biztos, hogy jobb, de világosabb) helyzetet teremtenének vele. De mi lesz azokkal, akiknek nem telik rá? Jelenleg ők halálra vannak ítélve, csak esetleg nem tudnak róla. A legborzasztóbb persze az, hogy a kommunikáció szerint ez így van jól..
Címkék:
egészségügy,
politika
2015. november 16., hétfő
Norvégok
Olvasom, hogy hazánk egyik nagyja az országunk vezércsillagának köszönné meg a válogatott szereplését, hogy az aranylábú gyerekek a véletlennel határos módon kijutottak az EB-re. Egy 'viccet' is elmesélt, amely szerint az illető nem szeretne arra ébredni reggel, hogy az éjszaka folyamán norvéggá lett. Erről meg nekem jutott eszembe az, hogy mennyire nem vagyunk mi egyformák! Én ugyanis szívesen ébrednék arra a hírre, hogy elnorvégosodtam. Az, hogy a foci-válogatottunk éppen leszerepelt, fel sem venném, hisz ezen a területen a válogatott nem kényeztetett el, nem hiszem, hogy nyugtalanul hálnék miatta. Sokkal jobban tetszene, hogy az országom Európa egyik leggazdagabb országa és azért sem kellene aggódnom, hogy életem alkonyán miből is fogok nyugdíjat kapni. Amikor azt hallanám a hírekben, hogy Közép-Európában valami önjelölt népvezér már megint hülyeségeket beszél, legfeljebb átkapcsolnék egy sportcsatornára nézni egy kis minőségi labdarúgást vagy kimennék a spejzba egy kis füstölt heringért.
Címkék:
gondolatok,
politika
2015. november 9., hétfő
Kötelező foci
Egy újabb dolog, amivel sokkolható a nép. Persze hallom a lelkes tapsolókat is, akik azt mondják, hogy a foci jó, kell a mozgás a gyereknek és milyen jó, hogy nem a gép előtt ül naphosszat. Most arról ne beszéljünk, hogy ez egyrészről így van, másrészről a gép előtt ülésből meg lehet élni, focizásból meg azért - valljuk be, kevésbé. Ezen a szinten is csak idehaza, de a piac még ezzel a csomó stadionnal is meglehetősen beszűkült. Beszélek inkább arról, hogy gyerekként milyen volt a viszonyom a focival. Ami azt illeti, utáltam, mint varjú a rohadt tököt. Gyerekkoromban sokat olvastam, illetve jelentős műszaki érdeklődésem volt, valahogy nem vonzott a bőr rugdosása a grundon. Helyette csináltam mást, például azóta is szeretek bicajozni. Na jó, hallottam, hogy itt se lenne kötelező a foci, csak azokban az iskolákban, akik csatlakoznak a tantervhez - szóval ezt az iskola, noch da zu az iskolavezetés dönti el és nem a gyerek. Szóval én, ha olyan suliba járnék, ahol ha úgy gondolnák, hogy forráselosztási szempontból jó lenne a miniszterelnök hobbijával villogni - nyilván ilyen csak a mesében lenne, hisz az iskola mindig a gyerekek szempontjait nézi! - szóval ha lenne ilyen iskola, akkor én biztos oda járnék és baromira utálnám, ha tornaórán cselezni tanulnék és felmérő lenne kapura rúgásból. Ugyanis én nem akarnék se cselezni, se kapura rúgni. Üldözzön a dolgozó nép megvetése, de nem akarok és kész! A személyes véleményem az, hogy sokkal jobban tetszik a röplabda, mert ott nincs test test elleni küzdelem és kiegyenlítettebb a csapajáték. De ez mellékes. Egyre jobban a fixa ideámmá lesz az, hogy a magyar oktatás egyetlen célja az adott dolog végérvényes megutáltatása a gyerekkel. Irodalomórán elveszik a gyerek kedvét az olvasástól azzal, hogy abszolút nem a korosztályának megfelelő könyveket erőszakolnak rájuk, biológiaórán olyasmit sulykolnak ami baromira nem kellene, hogy érdekelje, földrajzból elveszik a kedvét a környék megismerésétől, a torna meg eddig arra volt jó, hogy az önfeledt játék helyett próbálja a kölköt inkább odakötni a tévé elé azzal, hogy kiöli belőle a mozgás szeretetét. (Miért kell egész osztályokat korlát, gyűrű vagy talajtornára kényszeríteni?) Azt meg sem említem, hogy míg a foci kötelezővé lesz, addig az ország nagy részén az emberek nem tanulnak meg úszni és hányan vannak azok, akik egy év alatt belehalnak ebbe a nemtudásba? A foci nem ismeretébe nem lehet belehalni tehát, egy pillanatig sem kérdéses, melyik mozgásfajta lehet hasznos a jövőre nézve..
Címkék:
politika
2015. szeptember 26., szombat
Politikai kérdés
Egy jellemző helyzetből jutott eszembe az alábbi kérdés. Ha egy adott ország, ahol a lakosság fejében állandóan a fagylalt jár valamilyen formában és ez a hideg édesség határozza meg az életük nagyobb részét, egy magát nagy formátumúnak tartott politikus - nevezzük mondjuk Bélának - aki beszédeibe minduntalan beleszövi ezt a csemegét, illetve állandóan emlegeti, hogy vaníliát, málnát és sok, sok szedret! Szóval, lépten-nyomon ezt hajtogatja, így meglehetősen népszerű is a saját táborában. A kérdés az, hogy ezt azt jelenti, hogy az emberek inkább Béla pártján vannak vagy csak szeretik a fagylaltot?
Címkék:
politika
2015. szeptember 17., csütörtök
Csihi-puhi
Fusson, ki merre lát, politika jön! Nem bírom megállni a dolgot és feltennék egy, tegnap óta bennem bujkáló költői kérdést azoknak az ismerőseimnek, akik szerint a gaz ellen, képzett zsoldosaival épp ránk támad a végeken és amit teszünk ott, igazolható és maximálisan helyes. Szóval értem én a nagy honvédő háborút, a tatár hordákat és azt is, hogy becsuktuk a nagykaput és azt is, hogy aki szépen kopog, azt beengedjük és később lökjük ki a várfalon át, amikor épp nem látja senki. De annak mi értelme, hogy kinyitjuk a kaput, hagyjuk, hogy a nép azt higgye, hogy megjött a jobbik eszünk és amikor benyomul a látszólag nyitott kapun, akkor körbevesszük őket és mindenkit, válogatás nélkül agyba-főbe verünk és újra kidobjuk őket? Mire jó ez az egész így?
Címkék:
politika
2015. szeptember 9., szerda
Szemölcs
Azaz valami apró kinövés rajtam aminek szerintem nem kéne ott lennie. Ha tehát azt gondolom, hogy igazam van, akkor a legjobb módja az eltávolításnak az, ha az ember megvizsgáltatja és leveteti ezt az apró izét. Ezért tartjuk a bőrgyógyász és ilyesmi miatt (is) fizetjük a tébét. Persze, ha az embernek épp olyanja van, hogy ha már fizet, ezeket a nem halálos dolgokat megpróbálja az állami egészségüggyel rendbe tetetni, ha már a fontosabb és életbe vágóbb dolgokért úgyis fizetni kell és magánpraxisba járni. Szóval itt az izé rajtam és a bőrgyógyászatra november közepére adtak időpontot, akkor sem volt más időpontra, csak délelőttre. Ez a budapesti ellátórendszer, nem a taktaharkányi, pókaszepetki vagy pornóapáti. Ez a főváros, egy frekventált kerülete! Sajnos kevés az orvos, erre a részére jut másfél orvosnyi belőle. Ez egyes emberek szerint a létező világok legjobbika és ez jól is van így. Cserébe vannak stadionjaink, ahova nyilván ugyanígy nem jutnék be, legfeljebb vénaszkennelés után és csak a nézőtérre. Ha netalán az a beteg gondolatom támadna, hogy rugdalnék párat a kapura - na azt felejtsem is el azonnal. Tanácsot azért kaptam az előjegyzéskor - menjek el a háziorvoshoz, hátha ő felismeri és akkor kezelhetem magam otthon! (A kórház meg beperelné a fickót, aki megműtötte magát! Ez egy vicc.) Szerencse, hogy nincs semmi bajom, ezért tudok várni. Vagy legalábbis nem tudok róla, hogy lenne..
Címkék:
politika
2015. június 16., kedd
A leghülyébb magyarázat
Ez jutott eszembe, amikor a kormány bevándorló ellenes plakátjainak magyarázatát hallgattam. Valahogy eddig is tudtam vagy sejtettem, hogy a rendszert a határtalan szervilizmus mozgatja, amikor a főlény nyilatkozik valamit és a sok-sok allény beleáll a hülyeségbe, bármekkora is legyen az. Most éppen azt hallottam, hogy a plakátok az embercsempészeknek szólnak, akik itt akarnak embercsempészkedni. Az eszembe jutott az egyik szlogen - Nem vehetik el a magyarok munkáját! - helyezzük ezt át embercsempészes aspektusba! Aki idejössz csempészkedni, ne akarjad csinálni, mert mi akarunk csempészni helyetted? Mekkora ordas nagy hülyeség ez így? Belegondolt ebbe valaki akár egy másodpercig is?
Címkék:
gondolatok,
politika
2015. április 14., kedd
Gibson gate
Olvastam a 444 cikkét, amiben említik, hogy William Gibson megjegyezte, hogy csodálkozik azon, hogy a Jobbik egy magyarországi párt és nem egy Ikea bútor neve. Persze a cikkek végén a trollok azonnal nekiestek a nyilatkozónak, aki nem mellesleg a cyberpunk irodalom megalapítója és mesteri szintű űzője is egyben, szóval eléggé ismert valaki. (Például vele vagyok úgy, hogy a frissen megjelenő könyveit úgy veszem meg, hogy előtte nem olvasok bele - ugyanis eddig még mindegyik írása tetszett.) Trollék persze Deutsch Tamás szintjét is elérték - pedig az művészet! -a ki a 'fene' ez a William Gibson kérdéseikkel, pedig ha humorral közelítenek a dolog felé, akkor hamar lecsengett volna az egész. Amúgy meg persze igaz, ismerve a svéd bútorgyártó névképzési gyakorlatát, hogy Jobbik névvel valóban befutó lenne egy fürdőszobaszekrény arrafelé. Esetleg az egy pont helyett tehetnének kettőt az i betűre, mert az úgy sokkal trendibb..
Címkék:
gondolatok,
politika
2015. február 17., kedd
Megalázó
Napi aktuálpolitikai gondolataim következnek. Jön hozzánk az orosz elnök és koszorúzni fog. Megemlékezik azokról a katonákról akik 56 miatt itt estek el. Vegyes érzelmeim vannak ezzel a dologgal kapcsolatban. Nyilván a katona nem akart itt elesni. Szívesen töltötte volna az idejét a dácsában a családjával, ették volna a ruszlit és itták volna a vodkát, erre idegen földért kellett harcolni, majd végül itt ragadni örökre. Gondolom, ha választhattak volna, biztosan nem ide jönnek meghalni. Tehát tiszteletet érdemelnek, hisz meghaltak valamiért, amit valakik jó dolognak gondoltak. Azonban fordult párat az idő kereke és kiderült, hogy akik ezt jónak gondolták, igazából nem is voltak jók és amit eltiportak az volt a jó és így ők eleve a rossz oldalon álltak. Nyilván erre is láttunk példát a világtörténelemben, hogy bizonyos események értékelése megváltozott idővel. De az, hogy valaki idejön és azt a bizonyos múltbéli esemény tiszteletére koszorúz, az egy kicsit sok. Ez konkrétan megalázó! Hogy akit ide várunk, az egyik legszentebb újkori állami ünnepünket kérdőjelezi meg és kvázi köztörvényes szintre süllyeszti a résztvevőit olyan, mint amikor valakit pro urbe díjjal tüntetnek ki, miközben egy egész óvodát irtott ki. Egész egyszerűen nem járja! Ugyanakkor a vezetőink, akik azt mondhatnák, hogy ezt azért mégsem kéne, versenyt űznek abból, hogy ki hogyan alázkodjon meg a vendég előtt. Értem én, hogy nagyhatalommal (vagy nálunk legalábbis nagyobbal) nem jó összeveszni, de azért ennyire lehetnénk gerincesek. Én szégyellem magam helyettük..
Címkék:
gondolatok,
politika
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
