Neil Armstrong mondását - "Kis lépés nekem, nagy lépés az emberiségnek!' - kifordítva, átrágva, összecsócsálva és napra akasztva száradni - 'Nagy lépés nekem, kicsi az emberiségnek!' - mondom én most abból az alkalomból, hogy újra hordhatok cipőt. Az emberiség szempontjából ezen dolog elhanyagolható, számtalan ember jár mezítláb, vagy vesz fel valamit, ami a legkisebb jóindulattal sem nevezhető cipőnek, úgyhogy az, hogy én mibe járok, nem oszt és nem szoroz. Oszt? Ugyanakkor nekem mindenképpen meg kell emlékeznem erről, mert most ért el a lábam állapota egy olyan fokot, hogy tudok rá újra cipőt húzni és járni is benne. - Ebben mi a hír? - kérdeznék azok, akik a világ kisebb rezdüléseit fanyar közönnyel szemlélik csak, fel sem emelve a fejüket. Semmi! Ennél sokkal rosszabbakat is olvashatnék, ha járna nekem a Blikk vagy a Story. Ez a hír legalább nekem tényleg lényeges, hisz untam már papucsban járni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése