Megint temetésen voltam. Annak idején a Voga-Turnovszky duó már megénekelte azt, hogy '..Temetőben nevetek, ide eggyel többször jöhetek, mint ahányszor mehetek..' de azzal együtt nem szórakozni jár ilyen helyre az ember, hogy ez az öröme meg kell, hogy legyen. Míg fiatalok vagyunk, inkább esküvőkre és keresztelőkre járunk, a korral jár az, ha inkább ez lesz a fő esemény az ember életében. Megint elment valaki, akivel soha többet nem találkozhatom, pedig azt hittem, hogy örökké fog élni, mert olyan kortalannak tűnt. Aztán persze se szó, se beszéd bedobta a törülközőt és távozott, csak emlékeket hagyva magáról, illetve itt hagyott egy csomó olyat is, akiknek inkább menni kellett volna helyette, de ők egyelőre maradtak. Persze biztos mindenki hiányzik valakinek, de a részemről tudnék olyat mondani, akivel mindenki jól járhatna..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése