Megint temetésen voltam. Annak idején a        Voga-Turnovszky duó már megénekelte azt, hogy '..Temetőben        nevetek, ide eggyel többször jöhetek, mint ahányszor mehetek..' de        azzal együtt nem szórakozni jár ilyen helyre az ember, hogy ez az        öröme meg kell, hogy legyen. Míg fiatalok vagyunk, inkább        esküvőkre és keresztelőkre járunk, a korral jár az, ha inkább ez        lesz a fő esemény az ember életében. Megint elment valaki, akivel        soha többet nem találkozhatom, pedig azt hittem, hogy örökké fog        élni, mert olyan kortalannak tűnt. Aztán persze se szó, se beszéd        bedobta a törülközőt és távozott, csak emlékeket hagyva magáról,        illetve itt hagyott egy csomó olyat is, akiknek inkább menni        kellett volna helyette, de ők egyelőre maradtak. Persze biztos        mindenki hiányzik valakinek, de a részemről tudnék olyat mondani,        akivel mindenki jól járhatna..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
 

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése