A paradicsomok halála az én lelkemen szárad! Nem is tudom, hogy tudom majd feldolgozni ezt a traumát. Az történt ugyanis, hogy a héten kezdődő reggeli fagyok teljesen letarolták az ültetvényt. Nem adtam nekik sok időt, de a nappali, bőven 10 fok feletti hőmérséklet hatására szépen fejlődtek és tele voltak egyelőre zöldellő, de itt ott már sárgába hajló terméssel. De a mínuszokat nem bírták, így egy nap után mindegyik úgy nézett ki, mintha forró vízbe lettek volna dugva - szóval tönkre mentek. Mindazonáltal a tetőkre és a kocsi ablakára is jutott a levegő páratartalmából kicsapódó, átláthatatlan jégre, amit reggelente vakarnom kellett. Egészen a tegnapi napig, mert meguntam a vakaródzást. Furcsa, de elsősorban a ferdén álló felületekre ült inkább levakarhatatlan jégréteg, az oldalablakok függőleges felületével alig van gond, onnan sokkal könnyebben leküzdhető a matéria. Szóval untam a dolgot, ezért letakartam erre szolgáló takaróval, hogy ne kelljen reggel piszmognom ezzel. Erre persze ma reggelre sehol nem volt jég, mindenhol csak pára volt. Milyen egyszerűen megvédhettem volna szegény ártatlan paradicsomokat, ha elég lett volna takarnom a kocsit és máris nem fagyott volna sehol! A paradicsomoknak végük és a bűntudat mardos. Paradicsomok, meg tudtok bocsájtani nekem?
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése