Gyerekesen

Megdöbbentő, hogy egy 16 éves gyerek is mennyire gyerekesen tud gondolkodni, pedig lassan eléri a választói jogot jelentő korhatárt. Persze, ha az ember belegondol, könnyelműen mondhatja azt, hogy bezzeg az én időmben mennyire más volt minden és én arra emlékszem, hogy hasonló helyzetben persze én voltam a megfontoltság és átgondoltság mintaképe. Pedig a fenét. Olvastam valahol, hogy meg kell kérdezni a gyerekeket, hogy mit tartanak rólunk, mert így tanulhat önismeretet az ember. Ebben a dologban én kétkedő voltam, de azért tettem egy próbát. Megkérdeztem az utódot, hogy mégis mit gondol rólam. Az első válasza lényegre törő volt - semmi rosszat. Amikor bővebben szerettem volna, előbb azt közölte, hogy semmit nem tud most mondani, de úgy gondolja, hogy egy ember vagyok és amikor büntibe került, akkor cifrákat gondolt rólam is, de azóta megnyugodott. Azonban, ha megmondanám a hozzáférési jelszavát  a gépéhez, sokkal jobb embernek tartana eztán. Hát ez az. Azt vallom, hogy addig gyerek a gyerek, amíg rövid távra gondolkodik és hasonló szinten tervez, illetve az érdekei is hasonló pályán mozognak. Nem tud egy távolabbi előnyért egy közelebb lévő hátrányt elviselni, illetve egy rövidtávú előnyért képes bevállalni egy távolabbi rosszat. A lényeg az egészből az, hogy 16 évesen az embergyerek még nagyon gyerekes. A rossz hír az, hogy minden vélekedéssel és magunkról utólag alkotott kedvező képpel szemben, mi is pont ugyanilyenek lehettünk.