Csak csodálni tudom azokat, akik hajlott koruk ellenére is készek az újra és tudnak váltani. Az idő diktálja azt a szükségszerűséget, hogy ha veszünk valamit az üzletben, tudjuk azt, hogy mi az adott dolog eredete. Tudhassuk, hogy és hol élt a tyúk, ami a dobozban lévő tojást tojta, hol legelt a tehén, mielőtt a tányérra került, hol bégetett a bari és merre röfögött az ártány. Ami régen elképzelhetetlen volt, mára a hétköznapi élet részévé vált. A kézművesiparban is egyre több helyen találkozni az 'Add a neved a munkádhoz!' mozgalommal, azzal, hogy az iparosok felvállalják magukat, hogy a termékeiket immáron név szerint is kereshessük. Ennek szellemében sikerült a vett süteményből kihúznom egy méretes ősz hajszálat. Legalább a fele kilógott - tehát egyértelmű, hogy a biológiai azonosítás volt a cél, hisz egy percig sem gondolhattam, hogy el akarták rejteni. A készítője, bár idős ember - hisz teljesen ősz - de bátran felvállalta azt, hogy finom, ehető süteményt készített és egyértelműen azonosítható jelet is hagyott magáról. Sajnos nem volt DNS laborom, hogy azonosíthassam, így a célja csak részben teljesülhetett. De a fél siker is siker..
2014. március 21., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése