2013. december 9., hétfő

Őrültek

Vagy csak szimplán szociálisan érzéketlenek? Ki tudhatja ezen a szinten biztosan? A nej mesélte, hogy hétvégén a gyerekkel síelni voltak és a gyerek ruháját, miután átöltözött, egy padon helyezte el. A kabátot és a többi ruhát tartalmazó zacskót nem szétszórva, hanem egy halomban tette le. A kabátot felakasztva, a zacskót a pad ülőrészén. Nem arról volt szó, hogy ne lett volna elég hely a padokon, de jött egy ember és ráült az egészre. Nyilván kényelmesebb lehetett, ráadásul nem is kellett a hideg fára ülnie, ezért ráült a holminkra. Egy idő múlva rájött, hogy a zacskón kényelmetlen ülni, ezért azt félrelökte. A kabát leszakadt az akasztójáról - de nyilván ez a mi problémánk. A lény (lány volt) akkor sem szólt semmit, amikor a nej kibányászta alóla a holminkat és arrébb rakta. Erről egy volt kollégám jutott eszembe. Egy másik kollégám kalapban járt, és a fejfedőt a maga melletti széken tárolta. Az ominózus kolléga, amikor ott volt dolga, lazán ráült a kalapra, kvázi tönkretéve azt, sőt amikor mondták neki a dolgot, hogy azért ezt nem várták tőle, még ki is oktatta a kalaptulajdonost arról, hogy a szék az ülésre való és nem kalaptárolásra. Az eset úgy látszik nem egyedi, de nem tudom mi lenne az ésszerű megoldás. Egyből ütni kéne?

Nincsenek megjegyzések: