Olvasom a hírekben, hogy Kim Dzsongun nagybácsija már múlt idő. Azt nagyjából tudtam, hogy sosem volt életbiztosítás az, ha valakinek diktátor van a családjában, mert hamar emelkedhet fel, de hamar le is hull a feje a porba. Minden rendes diktátor rendelkezik az egészségesnél nagyobb paranoiával és ez előbb, utóbb kihathat a családtagok életminőségére is. Főleg, ha az illetők úgy gondolják, a kedves rokon hatalmi ambíciókat tartogat esetleg magában vagy szimplán csak túl sokat tud. Belegondoltam egy kicsit abba, hogy mi történne, ha a családomban diktátor ébredne. Elegendő lenne mindez a menekülési ösztönöm felébredéséhez, vagy menekülnöm is felesleges lenne? Ilyenkor el kéne futni, vagy mivel a titkosszolgálat úgy is rám akad, inkább az életet kellene élvezni, számítva azzal, hogy bármikor lehet belőlem áruló és akkor az élet eddig tartott? Remélem sosem kerülök ilyen dilemma elé - bár jelenleg ez, hogy megtörténjen velem, csak matematikailag valószínű..
2013. december 13., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése