Ma reggel rég nem érzett fájdalmakra ébredtem. A bal kezem a könyök részén tompán hasogatott, de ez más volt mint amikor valami ki akar jönni belőle. Alig bírtam visszahúzni a melegre, a takaró alá, hogy enyhüljön a sajgás. Tulajdonképpen értelme sem volt, hisz úgyis kelni kellett. Aztán persze az eszembe jutott, hogy tegnap edzőteremben jártam azzal a céllal, hogy megmutassam az ott szerencsétlenkedő , magukat alárendelt helyzetben érző izmozóknak, hogy mindig van lejjebb és emlékeztessem arra, hogy ők is kezdték valahol. Miután feltornásztam az önbecsülésük - és a magamét meg le, bevásároltam a terem melletti zöldségesnél. Az volt a nap fénypontja - nagyon remek kis bolt, ráadásul ott még szégyellnem sem kell magam semmiért..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése