Férfi, női dolgok

A hétvégén jelentős felfedezést tettem a nemileg szeparált munkák kérdésében. Eddig is tudhattuk azt, hogy léteznek úgynevezett férfi és női munkák, amit ugyan bárki végezhet, de a köz avagy az Istenadta nép mégis úgy aposztrofálja, hogy azt nők vagy férfiak végzik általában. A főzés, a takarítás, a mosás, a vásárlás jellemzően női munkaként van beállítva, a kinti dolgok, a kert, az udvar, az állatgondozás meg inkább a pasik felelőssége, noha sehol sincs igazából ez kőbe vésve. Ha mégis, akkor az a kő nem szilárdabb mint az alaptörvény gránitja, hisz a magam példáját is felhozhatom erre, mert háziasszonyi munkát végzek azáltal, hogy magamhoz ragadtam a főzés és a bevásárlás dolgát. Azonban a tevékenységek szétválasztása reális, bár én ezeket nem nemekhez kötném elsősorban. A realitás azt mutatja, hogy a hagyományos osztályozás helyett sokkal érthetőbb az, hogy ezek azok a dolgok, amit ugyanaz az ember egyszerre nem tud elvégezni. Ha én főzök, de ugyanakkor füvet is kell nyírnom, akkor a kettő nem fog egyszerre menni. Vagy étel kerül az asztalra, vagy rend lesz a kertben. Egy fenékkel egy lovat lehet csak megülni, nevezzék akárhogy az illető hátast. Más választás nincs. Konklúzió? Egy másik lóhoz növesszük egy új feneket. Amíg ez nem sikerül, addig marad a jelenlegi rendszer..