Ma újra voltam orvosnál, aki szemmel láthatólag nem volt teljesen képben, mert elfelejtkezett arról, hogy egy hónappal ezelőtt már voltam nála. Nem is értem, hogy miért kell elvinni mindig az összes papírt, ha a gépben benne van minden, de úgy tűnik, hogy oda csak blogolnak, viszont sosem olvassák el. Akárcsak én, de mondjuk az írásaimon nem múlik másnak a lába - igaz, az enyém sem. Szóval előhúztam az egész paksamétát és egy alkalommal korábbi vizsgálati lapot kerített elő és azt olvasta el. Sosem gondoltam volna, hogy sorba kellett volna raknom a papírokat és ez ennyire számított volna, de az élet rácáfol az elképzeléseinkre. Elolvasta az MR leletet és újra megnézte a vizsgálat cdjét és most megtalálta rajta azt a törést, amiről a múltkor azt mondta, hogy ő nem látja azt törésnek. Tehát a törést támogatók kettő egyre vezetnek az ellenzőkkel szemben. Utóbbit árnyalja egy kicsit az, hogy ő mondta a múltkor azt, hogy nem törés, most meg azt, hogy ez az. Azt is mondta, hogy ez azóta jó eséllyel begyógyulhatott, így tennivaló nincs vele. Mivel nem akartam többet jönni, ugyanis semmi értelme havonta úgy bejárni az orvoshoz, hogy négy óra elmegy vele, cserébe meg nem csinálnak vele semmit, azt mondtam, hogy nem fáj már, ő meg utamra engedett azzal, hogy panasz esetén jöjjek csak kontrollra. Pénteken azért meg fogom mutatni egy másik orvosnak is, hátha okosabb leszek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése