Földúton

Szó se essék róla, semmi bajom a földutakkal. Már csak azért sem, mert a mi utcánk is az. A probléma azzal van, ha egy út amúgy nem földút, mégis annak látszik. Az ünnep alatt Nógrád megyében jártunk egy szekrény megvásárlása ürügyén. A hely nem légvonalban van messze tőlünk, hanem időben. Furcsa ezt így leírni, de sok kilométert kellett úgy megtennünk két falu között, hogy olyan érzésem volt, mintha a szántásban mennék kocsival. Az útnak az az illúziója volt meg a szántófölddel szemben, hogy előbbi ki volt táblázva. Kettesnél nagyobb fokozatot nem is mertem kapcsolni, mert nem akartam tönkretenni a kocsit. Mondanám, hogy legalább tudtuk csodálni a tájat - de ez nem igaz, mert közben a gödröket kellett kerülgetnem, így másfelé nem is tudtam nézni. Rémálom, a XXI. században. Sosem gondoltam volna, hogy ilyesmi létezhet még Afrikán kívül is..