Ma olyan szép volt a reggeli köd, ahogy lepelként terült el a tájon. Verőcénél, ahol az út mellett folyik a Duna, egyszerre lehet látni a talaj felett lustán gomolygó ködöt és a gőzölgő folyót, szinte idilli. Kár, hogy sosincs nálam pékfényezőgép és időm sincs megállni, pedig lehetne térdig gázolni a harmatos fűben, és keresni a jobbnál jobb helyszíneket egy kis misztikus fotózásra..
Az Excalibur c. film szokott ilyenkor eszembe jutni..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése