Jönnek!

Jönnek! Már majdnem itt vannak, előőrsük már a kertek alatt jár. Menekülni talán nem kellene, de jobb, ha fokozott óvatossággal vagyunk. Meg kell mondanom, hogy elszoktam tőlük és ez, hogy nincsenek ott körülöttem, meglehetős elégedettséggel töltött el, noha így sem volt okom a békére. A hülyék, mindenütt és mindenben azok, csak azért, mert ők eltűntek, még volt ott rajtuk kívül más. Hogy kik ők? Nem a szobafestő pemzli és nem is a papucs orrán pamutbojt. Túl egyszerű és békés világ lenne! Abból, hogy jönnek és itt vannak - még lehetnének a pomogácsok is, hisz rájuk is jellemző az itt elmondottakból legalább ennyi, de ezúttal nem is rájuk gondoltam. A motorosok jönnek. Tegnap már volt alkalmam találkozni két szervdonorral is, ahogy mennek tökön, paszulyon keresztül, ott, ahol nem csak a záróvonal, hanem a józan ész is tiltja az előzést - természetesen nyélgázon előzve a kocsisort. Itt a tavasz, jönnek a motorosok, hogy halomra haljanak és a frászt hozzák a békés közlekedőkre. Várom a tavaszt, de ez hiányzik a fenének..