A gyermeket úgy látszik megszállta a szentlélek és elkezdett egyre erősebben érdeklődni a számítástechnika után. Eddig meg voltam győződve, hogy a tehetsége átugrott egy generációt, a műszaki érzéke olyan, mint szegény megboldogult nagyapjáé, akinek egy kazettás magnó kezelése is szinte megoldhatatlan feladat volt. Most azonban egy ideje azzal piszkál, hogy tanítsam őt arra, amit tudok. Ez meglepett. Amikor legutóbb próbálkoztam ezzel, kérészéletű program kerekedett ebből. Párszor beszélgettünk a számítógépekről, jegyzetelt is serényen, de aztán elmaradtak ezek az alkalmak és először bár tagadta az érdeklődésének a megcsappanását, utólag viszont bevallotta, hogy ő inkább mégis játszana csak azon a gépen. Most viszont programozni tanítom. A tegnapelőtti papíros kísérlet után, amikor a logó nyelv alapjait magyaráztam el neki, tegnapra már gép elé is ültünk, hogy a gyakorlatban is ki tudjuk próbálni mindazt, amiről előzőleg beszéltünk. Megszületett az eső programja is, egy derékszögű háromszög kirajzolása a képernyőre. Nem mondom, hogy ezzel fogja megváltani a világot, de valahol el kell kezdeni és legalább működött, ráadásul szinte alig segítettem neki. Jó kis program lett..
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése