Olvasom az interneten, hogy van egy hely - nevezzük Abszurdisztánnak, ahol az unortodox megoldások népmesei helyzeteket szülnek - de ez a hatalom szerint így van jól. Adott egy helyi földesúr, aki művelni kívánja a földjét, de elfogyott a saját trágyája, ezért erővel elveszi a másét. Markos legények érkeznek és elszállítják azt, ami jogilag nem az övé és beszántják a földjébe. A földesúr nyilatkozik, hogy nem ér rá minden szarsággal foglalkozni, különben is nem volt ráírva a trágyára, hogy az kié és ha nem hagyják békén, akkor jogi útra terel. Ami könnyű lesz, hiszen azon a vidéken az ő szava jelenti a törvényt. Ez látszik abból is, hogy a hajdúk nem vállalják el az ügyet, sőt ügyvédet sem lehet találni a környéken, aki vállalná, hogy trágyáért hurokba dugná a fejét. Ludas Matyi esete jutott eszembe, ami kísértetiesen hasonlít minderre. A földesúr elveszi a gyerek libáit, mert szerinte az őt illeti, majd amikor a fiú törvényért kiált, demonstrálja azt, hogy ott ő a törvény maga. Korlátlanul rendelkezhet más javaival és aki szólni mer, az megnézheti a hátsóját. A párhuzam jelenleg eddig tart. A mesében ezek után csend következik, illetve előtte egy fogadalom, amit Döbrögiék kinevetnek - később kiderül, hogy itt nagyot hibáztak. Vajon Abszurdisztánban is akad egy olyan polgár, aki híven követi a mesét és háromszor veri ezt el Döbrögin? Remélem hamarosan ki fog ez is derülni. Vagy a mesék mindörökre csak mesék maradnak.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése