Nem értem

Heti nem értem rovatom következik, amikor is olyan dolgokat írok le vagy elemzek, amiket magam sem értem, hogy miért történnek úgy - ahogy. Ma például a gyerek iskolába szállításáról lesz szó - illetve a téma körül tapasztalható anomáliákról. Sajnos ahogy beköszönt a rossz idő, egyre gyakoribb az, hogy el kell vinnem a gyereket a suliba, nem tud önállóan biciklivel elkerekezni. Ilyenkor mindig feltűnik a hasonló céllal érkező szülők furcsa szállítási gyakorlata. Az első ami rögtön szöget üt a fejembe, hogy noha rendszerint van megállási lehetőség, az emberek mégis csak a kapuban akarnak megállni, hogy nehogy a gyermeknek akár húsz métert is kelljen gyalogolnia - minek is, hisz eddig is autóval érkezett. Gondolom, ha tehetnék, közvetlenül a pad mellett állnának meg, de mivel ez még egyelőre nem lehetséges, így minél közelebb igyekeznek megtenni, egész a kapu tövében. Mivel ott rendszerint már más foglalt el pozíciót, ezért az út közepén állnak meg, igaz csak fél percre, de tartósan megbénítva ezzel az utca forgalmát. Rendben, hogy ennyit mindenki tud várni, de ha sor áll, akkor mindenki hasonlóan cselekszik, tehát a második autóból nem száll ki a gyerek addig sem, amíg az elsőből igen, a második autós újból a kapu elé hajt, amikor az első onnan távozott és abból az autóból is fél perc míg kiszáll a gyerek. Persze ilyenkor jön a szerencsétlenkedés is, meg a kötelező puszik és búcsúzás - közben a többiek várnak a sorukra. Ráadásul, ha egy gépjármű épp kisorolna a lúzereknek szánt parkoló sávból, rendszerint nem engedi ki a kapu elé vágyó autós, így csak mögé állhat be, kényszerűen végigvárván a teljes kiszállási procedúrát ahelyett, hogy mindent arra használnánk, amire való. Az úttestet közlekedésre, a parkolót ki- és beszállásra. Azt hiszem ez az, amit sosem fogok megérteni, hogy miért van így ahogy most..