A vadászat diadala

Az ember fia vadásztípus. A lánya meg gyűjtögető. Etológusok megállapították, hogy fajtánk, hiába is esett túl az általa civilizációnak nevezett folyamaton, ami többnyire a gyengék leöldöséséből és az erősek akaratának a rájuk kényszerítéséből állt, ősi gyökereit nem tudta levetkőzni. A férfiak szeretnek vadászni, a nők meg gyűjtögetni. Mivel az egymásra vadászás már kiment a divatból és az igazi vadra cserkelés pedig igen kevesek kiváltsága lehet, így a többség figyelme a csapatsportok felé fordult. Ilyen tevékenység a foci is, ahol cél a labda levadászása, birtoklása és a gólszerzésben a vad elejtésének izgalmát ünnepeljük. A jó benne az, hogy nézni legalább annyira élvezetes, mint csinálni, sőt tulajdonképpen sokkal élvezetesebb, ha közel a hűtő és van benne sör. A nőink jellemzően nem szeretik a focit, mert nem látják benne a vadászat izgalmát. (A pár identitászavaros egyedet vegyük kivételnek.) Ők maradnak a gyűjtögetésnél, ami többnyire boltokban történő haszontalanságok beszerzését szokta jelenteni - ezért van az, hogy a férfiak, ha tehetik, mellőzik ezt a tevékenységet, inkább megadóan tűrik, hogy a nő 'bogyókat gyűjtsön az erdőben' még ha ezt az ő pénztárcájuk bánja is. Mert bánja. Na de vissza a focihoz, most az egyszer nem hagyom, hogy itt is átvegyék az uralmat - ez itt az én postom és ragaszkodom a mondanivalómhoz, punktum! Szóval, tegnap meccs volt, láttam is belőle vagy húsz percet. Megjegyzem, hogy nem szeretem a test-test elleni küzdelmet a csapatsportokban, ha már ilyen, akkor inkább a röplabda. De azért az ember nem teheti meg azt, hogy négyévente legalább egy meccsrészletet ne nézzen meg, ahogy a döntő elé is biztosan le fogok ülni. Lehet, hogy háttal, de biztosan leülök. Az, hogy nem szeretem a labdarúgást, megerősít abban, hogy mégis valamiféle természetisten lennék - lehetne még más magyarázat is, pl az, hogy nőiesedem, mert egyre többet fáj a fejem, de ez szinte valószínűtlen ekkora agytömeggel, hiszen ahhoz a zselének zsugorodnia kéne és érezném, hogyha lötyögne. Minden nap próbálom, mert biztosra akarok menni, de nem lötyög, így marad ez az isten dolog. Szóval, mint egyfajta oltalmazó, megfigyeltem, hogy mindig jó érzékkel ki tudom választani, kinek szurkoljak a meccsen. Nem szeretem a németeket, mert ritka arrogáns népség, de most valamiért nekik szurkoltam. Lehet, hogy ők játszottak fehérben és rosszabbul is, így igazi csoda lett volna, ha nyernek és csodát megélni mindig jó dolog. Nos, most nem éltem meg, így az olaszok megérdemelten nyertek és én is megnyugodtam, hogy az elméletem megerősítésre talált, mert akinek drukkolok, az nyert. Ha tényleg igaz ez a természetistenes dolog, és mivel régóta tudhatjuk azt, hogy minden istennek maga felé hajlik a keze, így azt gondoltam, előnyt kovácsolok magamnak ebből. Meggyőzhető vagyok, hogy kinek szurkoljak a döntőn! Persze illő áldozatért cserébe. Tehát téteket várnék..