Elítélendő dolog, amikor ifjú, érdekeiket megfelelően képviselni nem tudó csöppségeket kemény és sokszor egészségtelen munkára kényszerítik éhbérért. Ilyenek a kínai bányászok (Akiket mostanság annyira kell irigyelnünk a termelékenységükért) és ilyenek a maláj cipőfelsőrész készítők is, aki zsúfolt karámokban, több szinten ülve készítik a világ legdrágább luxuscipőit fillérekért, és amely cipők egyetlen példánya is többe kerül egy előkelő párizsi boltban mint amennyit az összes munkásnak egy év alatt kifizetnek. Ez felháborító dolog! A gyermekmunka egyértelmű kizsákmányolás! Ezt szokta emlegetni a gyerek is, amikor megkérjük őt valamire - tegnap például arra, hogy nyírja le a füvet. Egyelőre segítek még neki, de egész ügyesen halad(na, ha odafigyelne arra, amit csinál). Kiegyeztünk döntetlenben - elöl ő nyírta le, hátul meg én. Gyerekmunka ide, vagy oda, bizonyos formái azt hiszem mégiscsak szükségesnek látszanak..
2012. június 6., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése