A gyerekem végre elkezdett valamit magától és lassan már egy hete csinálja, még tart benne a lelkesedés. Rollerezni kezdett, de nem elsősorban helyváltoztatási céllal, hanem trükköket csinálna vele - ha tudna. Persze, ha sokáig tart benne a lelkesedés, akkor egyre többet fogja tudni, de ze még a jövő zenéje. Mivel ilyenfajta lehetőség felénk nincs, ezért be kell járnia Pestre. Tegnap le is csaptak rá a hiénák és egy félrenézését az egyik tengelye bánta (Éppen rollert szereltek és valaki egyszerűen ellopta az egyik kiszerelt alkatrészt) egy másik gyerek pedig addig erősködött vele, amíg el nem cserélte vele a rollerja kerekeit. Odahaza néztük meg, az egyik biztosan repedt, sőt meglehetősen életveszélyes is. Nem csoda, hogy a másik kölök annyira el akarta cserélni. Szegény utód teljesen maga alá került - eléggé a szívére vette a dolgot. Vérzik a szívem ilyenkor, de azt hiszem ez is valahol az életre nevelés része. Vigyáznia kell a dolgaira és gyanakodónak kell lennie. Mondanám, hogy legyen jó kedélyű és optimista inkább, de a szavannán is az optimista szarvasok fogynak el a legelőbb..
2012. június 1., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése