Egyszer egy embert a kádi elé vezettek, mert szó nélkül pofánverte a barátját a piacon. Az embernek megadta a szót, hogy elmondhassa az, hogy is esett a történet az ő szemszögéből. - A városon kívüli barátomnál jártam, aki adott ajándékba egy birkát. A bárányt a vállamra vettem és gyalog indultam hazafelé. A városban sok ismerősöm volt, mindegyik megkérdezte, hogy - Mit viszel a válladon Juszuf? - pedig mindegyik világosan láthatta, hogy mi az amit cipelek. Megfogadtam, hogy azt, aki legközelebb megkérdezi, fejbeverem. Hát így történt, bölcs kádi! - Na ez arról jutott eszembe, hogy vagy y gyermek, vagy kedves kollégák megfertőztek valami virulens kórsággal, amitől olyan hangom lett, mint Louis Armstrongnak, de mégis mindenki megkérdezi, hogy vajon megfáztam-e, hogy ilyen szép kisüstön főtt hangom lett? Mindenkit nem vághatok pofán - de milyen jól esne!
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Őszintén megmondom, hogy a hócipőm tele van az olyan kollégával, aki nem marad otthon betegen és egyáltalán nem érdekel, hogy miért!!! Fertőzzön otthon! Ehelyett, most még ő nehezményezi, hogy a megfertőzött egyén holnap nem akar jönni, mert akkor ő hogy készüljön a vizsgáira? (fő szabály szerint a két személy együtt nem hiányozhat)
Megjegyzés küldése