Nehéz ügy

Nehéz ügy, ha az embernek olvasói vannak, mert előbb vagy utóbb feléjük fog hajlani a keze. A blogomat kezdetben öncélúként kezdtem írni, de hamar szembesültem azzal, hogy ha olvasnak, akkor nem írhatom le minden gondolatom, mert előbb vagy utóbb valaki biztosan számon fogja kérni ezeket. Egyre többször szembesülök azzal, hogy beszélgetésben hivatkoznak arra olyan emberek akikről fel sem tételeztem volna, hogy olvastuk a blogodon, vagy megkérdezik azt, hogy ugye ezt rólam írtad? Nem írok konkrét emberekről soha! Akár jó, akár rossz dolog ér, sosem konkrét emberrel van bajom, hanem magával a jelenséggel - a filmek végére ki szokták írni, hogy minden egyezés a valósággal csak a véletlen műve - igaz azt sem hiszi el senki, annál is inkább mert nem divat manapság a stáblistát is megnézni a moziban - úgyhogy hiába írnék én is  bármit bárhova. Az emberek ha úgy gondolják, hogy valami róluk szól, akkor igen nehezen lehet őket meggyőzni az ellenkezőjéről. És hogy jó-e ez, hogy mindenki azt hiszi, hogy róla szólnak a mesék? Ez az amit nem tudok eldönteni, de többnyire nem..