Vannak olyan ismerőseim, akikkel jó el lehet beszélgetni, ha én keresem meg őket. Maguktól ezt sosem teszik ezt, csak ha én kezdeményezem a társalgást. Akkor szívesen beszélnek magukról, de vissza sosem kérdeznek. Állítólag ők tudják a helyükön kezelni az embereket. Ez persze lehet egy diplomatikus lezárási kísérlet is, mindenki értse úgy ahogy akarja. Időnként úgy érzem, hogy ez kevés egy emberi kapcsolathoz, aztán ha régóta nem váltottunk szót, előbb utóbb hiányozni kezd. Ebből is az látszik, hogy viszont én nem tudom helyükön kezelni az embereket, de azt hiszem ez már nem fog megváltozni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése